2012. december 31., hétfő

Úgy döntöttem



...hogy semmit nem fogadok meg az új évre. Minek? úgyis az élet a legnagyobb forgatókönyv író.

Ugyanolyan rossz, jó, szeleburdi, lelkesen minden szépnek örülő, félős, időnként szerencsétlenkedő szeretnék maradni. Nincsenek nagy terveim, nincsenek nagy álmaim. Elfogadom, amit kapok, ami jön. Ez nem azt jelenti, hogy belesüppedek az önsajnálatba, vagy hogy letargikusan elfogadok mindent. Teszek ellene a magam módján, amit lehet.
Röviden: Élek, és vállalom az életemet. Ez is valami.
Sőt.
Ez a minden, az élet.

Még elhangzik egy párszor, de ilyenkor nem lehet eleget elmondani, leírni:

Boldogságosat :))


2012. december 28., péntek

Angyalok


Fotó: internet
Elég, ha az ember elhiszi, hogy léteznek angyalok, elég,  ha szüksége van rá és akkor megmutatkoznak, és ragyognak, mint a hajnal első fényei.

Paulo Coelho

Rádióban hallottam

....nagyon megtetszett


2012. december 27., csütörtök



Az ősz-öreg anyóka
reszketve-botolva
a konyhába tipeg.
Kis teának, hogy vizet tegyen...
De visszalép legyintve:
*Minek már ez...Istenem!...*
És lassan visszatipeg,
és szobája is hideg,
és szívét a magány
dermeszti meg.
*A gyermekek felnőttek.
Az Ember...rég meghalt.
Ó, én édes párom!
Hát nem vittél magaddal...*
És bújik az ágyba,
kis melegre vágyva,
várva a békés,
a megváltó halálra.
Hisz senki sem kopog, hogy:
- Megjöttem! Csókolom!
És senki sem köszön rá,
ki - Jónapot! - kíván.
Magánya marad csak,
s az emlékezés:
reszkető szívének, hidd el
ez oly kevés!
Magam előtt látom,
a ráncos kis kezeket...
Ez szelt Néked nemrég
még minden szeletet...
Nem hálát kérte...
- csak kis szeretetet.
Ne lökd a magányba,
ki mindig szeretett!

/Tandari Éva/

2012. december 26., szerda

Téli este





Szobádban homályló est borong
hunyt szemmel merengve ülsz
könyved térdedre ejtve
Kintről a kandi hold
ezüst fénnyel simítja homlokod
Oly messze az ég és mégis közel
a fehér csöndben Isten
észrevétlen átölel…

L. Orosz Nóra

Alkonyodik




A
l
ko
nyo
dik,
az éj
leszáll,
bíborba rejt
a láthatár;
hűvös szellő lehel reám,
utazom
az ünnep dalán.
Ablak mögött a gyertyaláng
karácsonyi, víg
táncra kél, epekedő ember-világ
boldogságot, békét remél.
Hideg télben fázott a szív. Meleg szózat járja
ma át. A szeretet szava, ha hív, töri szívünk fagyos falát.
Aggodalom,
nyomor,
sóhaj
ez ünnepen
már elpihen;
ringatózva hull a holnap,
bús lelkekhez békém viszem.

(ütemezett bejegyzés, én ki tudja merre...)

2012. december 24., hétfő

Karácsony



Szeretettel kívánok MINDENKINEK meghitt, áldott szép karácsonyt! 



Karácsony ünnepén
az a kívánságom.
Legyen boldog mindenki
ezen a világon.
Itt is, ott is mindenütt
legyen olyan béke,
mint amilyen bent lakik
az emberek szívébe.

Pálfalvi Nándor

2012. december 23., vasárnap

Azt mondják



Azt mondják holnap lesz karácsony -
Tornyos fenyőfám fölcicomázom
csillaggal angyalhaj-felhőkkel,
tulipán-szívű csengőkkel
s alárakom a kerék Földet,
ajándékként ígért jövőnket,
kicsomagolt vad álmainkat,
értünk vérző halottainkat,
lemondásaink jaj-nyugalmát,
mint horpadt, sápadt aranyalmát.

Csoóri Sándor

2012. december 22., szombat

De jó volna


...egy ilyen süti. Szeretem. Azon gondolkodom, hogy holnap még megsütöm....van mindenféle aszalt gyümölcsöm, dióm...már csak az ihlet kell hozzá :)

2012. december 21., péntek

Egyszerűen


...imádom ezt a képet. Ez egy kis búbos cinege, vagy láttam indián cinegének is nevezve. Nem bánom én, akárhogy nevezik, de olyan kis tündi-bündi:)
Tavaly egész télen ez volt kint háttérképnek a gépen. Most is...
Mindig olyan kedvem lenne megsimogatni azt a kis felborzolt tollát:)

fotó: kepguru.hu

Jó reggelt/napot kívánok:)



2012. december 20., csütörtök

Valaki


...elmagyarázhatná nekem, hogy hogyan lesz egy 175 Ft-os kenyérből 355 Ft???

A piacon szoktam venni egy pékárú  szakboltban magvas kenyeret, ami egy barna kenyér, a tetején sok-sok maggal, meg a belsejében is van. Nagyon guszta, finom, 500 grammos és 175 Ft-ot szoktam érte fizetni. Ma megláttam a hozzánk közel lévő ABC-ben, hogy itt is van pontosan ugyanolyan, mint a piacon. Nosza, vegyünk belőle akkor. Még szerencse, hogy megláttam az árát.  
355 Ft.
Mondom a kis hölgynek, hogy én mennyiért szoktam a piacon venni...kiakadt tőle teljesen..én meg főleg!...
Szóval: ez egy helyi cég, aki süti ezt a kenyeret. Nem a piacon süti, tehát oda is szállítani kell, meg az ABC-be is.
Kérdezem: mitől kerül 355 Ft-ba itt, és mitől kerül 175 Ft-ba a piacon???????? Nem tudta a választ...én sem:)

A kenyeret nem vettem az ABC-ben...felőlem ott száradhat meg, akkor sem kellene dupla annyi pénzért...

Pont ilyen a kenyér:)) Fotó: internet




Egy bizonyos idő után
akárhány karácsonyfát láthatsz,
mindig csak egyet látsz
s a többi látszat.

Gyurkovics Tibor

2012. december 19., szerda



Úgy szeretnék most egy kandalló, vagy egy jó meleg cserépkályha mellett üldögélni...hogy valaki odahozza nekem a teát. Hazavágyom most Anyához.
Helyette:
 maradok a padlófűtés mellett, megfőztem magamnak a teát és ábrándozok...egy kandallóról...ami nekem sosem lesz. Félreértés ne essék: nem ez a legfőbb gondom, hogy nincs kandallóm...  vágyok most arra, hogy belebámuljak a lángokba.
Holnap sütni kellene egy kis mézest. Vagy már régen meg kellett volna sütni  Nem tudom lesz-e erőm hozzá. Pedig muszáj összeszedni magam. Lemaradásban vagyok. Majd meglesz minden.

 Szabó Lőrinc
Kandalló előtt
Szeretem a kandalló parazsát,
a leégett fa nyugodt aranyát,
a bíbor máglyát, a sok, szögletes,
izzó fény-kristályt s a még láng-eres
imbolygást rajtuk. Vad tájak s bohó
rúnák gyúlnak benne az álmodó
lélek elé. Titkok? Mit mondanak?
Nyitom a rácsot: álarcként tapad
arcomra a hő, s a fény elvakít:
peng a parázs: tűnt nyarak húrjait
zendíti tán a búcsúzó anyag:
vágytalan gyönyör minden pillanat,
amije van még, tündérmuzsika
és ragyogás. Az arany zúzmara
borzong itt-ott, hűl és zsugorodik,
a máglyára csipke hamuhodik,
de tüze még nagy, mint egy alkonyat,
s valamit súg. Mit? Attól függ, ki vagy.

Aki él



Aki él, mind örüljön,
Mert az Élet mindenkinek
Kivételes szent örömül jön.
Ady Endre

2012. december 18., kedd

Töredék



Alkaiosz: Töredék

Esőt zudít le Zeusz ege ránk, erős
tél jön, megáll a jég a folyók szinén .
...... 
Ám mit se adj a télre! A Tűzhelyed
égjen, te töltsed mézízű borral a
kelyhet szinültig, és övezzed
homlokodat puha gyolcsszövettel.
  (Ford.: Tótfalusi István)

2012. december 17., hétfő

Karácsony előtt


Olvad az első hó, csupa sár minden,
A szánkó is még a padláson pihen,
De a téren reggeltől fenyőfa áll
És minden ága csillogó díszre vár.
Az ablakokban este gyertyák égnek,
S az emberek szemében titkos fények.
Szájukon mosoly, kezükben csomagok,
Emlékeik közt régi karácsonyok.
A faluban száncsengő hangja szálldos
És megszaporodtak a Mikulások,
A gyerekek is most egy kicsit jobbak
És aranyos-furcsa leveleket írnak.
Karácsony jön és bekopog csendesen,
Varázsától megváltozunk hirtelen
S olvadhat az első hó, minden csupa sár,
A szeretet most már a szívekben jár.

Andók Veronika

2012. december 16., vasárnap

Itthon



...volt  hétvégén a nagyobbik lányom. Szeptember elseje óta nem volt itthon, igaz mi voltunk nov. elején Pesten, de hát az más.

Gondoljatok rólam bármit, hogy lájtos vagyok, meg mit tudom én, de nekem akkor is ünnep mikor itthon van valamelyik gyermekem. Imádom, mikor benézek reggelente a szobájukba és látom a buksi fejecskéjüket a párnán, ahogy alszanak. Ilyenkor vigyázok arra, hogy csendben legyek, nem csámpázok, nem csörömpölök. Bezárom az ajtajukat, hogy minél tovább tudjanak pihenni, hisz' mennek Ők eleget egész héten a munkahelyre. Ilyenkor a kedvenc kaják vannak napirenden, nem tudnának olyat kérni, amit ne csinálnék meg.

Érdekes ez. Anya is mindig kérdezi:  mit főzzek gyermekem mire jösztök? [Szabolcsban így mondják: jösztök:)] Persze, mindig mondom, amit magadnak főznél meg Anya....és tudom, hogy úgyis olyat csinál, amit tudja, hogy szeretünk:)

Észrevettem, hogy kezdek olyan lenni, mint Anya. Mikor mennek vissza a lányaim, mindig azon töröm a fejem, hogy mit is fogok odapakolni nekik, hogy el is bírják, meg ne  romlandó legyen, meg mi is az, amit szívesen megesznek. Ez pont olyan, mint amit én szoktam mondogatni: azt hiszi Anya, hogy éhezünk itt a nagyvárosban...és én pont olyan vagyok, hogy azt hiszem, éheznek a lányaim a "nagy faluban":)

Nem lehet ez ellen tenni semmit. Nem is akarok. Meg is zakkannék, ha nem pakolnék oda valamit nekik. Ma hét fajta kaját csináltam. Igaz, nem mindet a gyerekeknek, de akkor is:) Kérte a lányom, hogy nem csinálnék-e neki valami sütit, mert a szülinapja volt szombaton és hétfőn a kollégák fogják köszönteni, és vinne valami sütit.
Lehet erre nemet mondani??
 Vitt kaját a kicsinek, aki vegetáriánus...vitt magának...vitt almát szabolcsi!:)  zöldséget,  sütit...tojást (házi).
Amíg szuszogni bírok, Ők soha nem fognak visszamenni üres táskával. Ez biztos.

Nagymamám mindig azt mondta: a "van"-tól nem kell félni, annak mindig örülni kell. Ha adnak fogadd el, ha ütnek szaladj el.
A gyermekeim is ezt vallják:)

Anyja lánya mindkettő.

Ilyenkor olyan üres minden egy darabig...hétvégén mindkettő jön haza...boldog vagyok/leszek.

Jaj, olyan ünnepi hangulat van most/már rajtam. Tele vagyok várakozással.

Vagy nem is tudom mivel nah, értitek Ti miről zagyválok!?:))

Bocsánat, kezdek kicsit sok lenni...de de de most olyan jó hétvégém volt/van.

Kis apróságok

 "Mikor felidézzük a régi karácsonyokat rájövünk, hogy a kis apróságok és nem a nagy csodák adják a legbensőségesebb boldogságot."

Bob Hope

Karácsony tájékán



Karácsony tájékán sokakban felmerül a vágy, hogy az ajándékozás kényszere nélkül, a tárgyak árában mért szeretet helyett milyen jó volna csak a szívünk melegét adni.
(Papp Lajos)

2012. december 15., szombat

Olvasom


...az egyik blogon, hogy milyen karácsonyfa trendek vannak 2012-re. Úgy elgondolkodtam azon, vajon kinek van arra pénze, türelme, ideje, hogy a legújabb trendnek megfelelő karácsonyi dekorációt hozzon létre. Meg aztán...nem bírnám elviselni a mértani pontosságú fenyőt, mértani pontossággal feldíszítve. 

Tavaly karácsony előtt egy ismerős már kérdezte tőlem, hogy milyen trendi lesz nálunk. Nem mondtam ki akkor, amit gondoltam, mert volt benne egy jelző is...no nem annyira alpári, de azért khmm....:)

Milyen, milyen? mint azelőtt éveken keresztül, pont olyan. Illetve nem pont olyan, mert nem ugyanoda kerülnek fel a díszek, mint mondjuk  előtte évben volt :D Szerintem senki nem díjazná a családban, ha most elkezdenék nagyon trendi lenni karácsonyfa ügyileg.
Annyit engedtem a fa dekorálásban, hogy ne rakják fel a lányaim  az ovis készítésű díszeiket, mert az ellen élénken tiltakoztak, hogy na de Anyaaaaa:))
Várom már, hogy milyen fánk lesz...mondjuk előre tudom, hogy kicsit kajla, kicsit csámpás lesz...:)

Szédületes fenyőillattal egy idő után potyogó tűlevelekkel pompázik majd vízkeresztig az étkezőben:)


2012. december 12., szerda

Tudom


...hogy unalmasnak tűnik/tűnhet, de akkor is napok óta ez jár a fejemben.




Várom a havat, hófehéret,
a száncsengőt, a nevetésed,
piros sapkának fehér bojtját...
kandallótűz meleget ont ránk.
Várom a téli nagy csodákat,
feldíszített karácsonyfákat,
narancs-fahéj illatú estet...
Békességet, nyugalmat, csendet!
Várom a családok mosolyát,
a búcsút intő gondok sorát,
a szívekbe költöző imát...
Mikor jön végre egy jobb világ?
Várom karácsony ígéretét,
lelkekbe lopott szeretetét...
Várom, hogy ne csak egy nap legyen;
Várom: ne kelljen várni sosem!
/Szabadi Lívia/

2012. december 11., kedd

Csillaghullás


várható.. ha érdekel Benneteket:) biztos szép lesz...

http://www.idokep.hu/hirek/csillaghullas-varhato

A csend ölében

Fotó: internet
Nem alszom és
nem vagyok ébren,
- csak üldögélek itt
a Csend ölében...,
csak ringatózom,
s dúdolok magamban,
kicsit elrepülök
innen gondolatban!
Csak ringatózom
a Csend ölében,
nem alszom és
nem vagyok ébren...,
csak elmerülök
valami aranyfényben...

Gere Irén

2012. december 10., hétfő

A bögre



Szerintem a bögre:
  • sárga
  • görbe
  • pöttyös
  • csorba
  • virágos
  • antik
  • levendulás
  • emlék
  • ajándék
  • kicsi
Szerintetek??

Téli fák



Zelk Zoltán: Téli fák

Nem fáztok, ti téli fák,
mikor meztelen az ág?
Eldobtátok a nyári zöld
s az őszi aranyruhát. 
Ejnye, ejnye, téli fák,
ez aztán a furcsaság:
Hideg télben levetkőztök,
nyáron viseltek ruhát.

2012. december 9., vasárnap

Köszönöm



Fotó: internet


Megköszönöm ezt az esőt is,
arcom fürdeni belemártom.
Köszönöm a levélneszezést
feketetörzsű körtefákon.

Köszönöm, hogy holnap is nap lesz,
s reggel talán felébredek még.
Köszönöm a hajnali csöndet,
s a mályvaszínű naplementét,

kudarcok, harcok buktatóit,
edző tüzét a szenvedésnek,
zászlót, könnyet, fejfát és bölcsőt,
ami csak volt. És azt, hogy élek.
(Bényei József)

Igazi


...téli idővel köszöntött be advent második vasárnapja.
Este kint is szoktam mécseseket gyújtani a kertben, de most nem hiszem, hogy a viharos szél ezt "megengedi". Nem bántam volna, ha karácsonykor lett volna ilyen idő, de tudjuk, hogy ez nem kívánságműsor:)

Legyen szép a napja Mindenkinek!

Fotó: internet

2012. december 8., szombat

Havazás


Fotó: internet

Havazás

Hópihék, kavargó, pillanatnyi
emberi sorsok!
Mondjátok, ki boldog
közületek?
Ki földrehull, reátipornak;
az ereszen-maradt:
elolvad.
Felbukkanunk,
kavargunk jobbra-balra,
aztán fejünk a földrehajtva
visszahull újra ki-ki pornak. 

Jékely Zoltán

hahaha

micsoda cumi ?:O:))

Fotó: internet

2012. december 7., péntek

Ha

 

Ha valaki utálni akar, akkor a fejed tetejére is állhatsz, akkor is utálni fog.

Laurell Kaye Hamilton

2012. december 6., csütörtök

Fagyöngyök




Ha könny a gyöngy:
A fagyöngyök az erdő könnyei,
Parányi könnyek, mozdulatlanok,
Fák sudarára fagyott sóhajok,
Az erdő gyöngybefagyott bánata,
Élősködők, mint minden bánat,
Amely az élet üterére támad
És lassan, észrevétlen
Felszürcsöli vérét a büszke fáknak.

(Reményik Sándor)

A tél rajzai


A tél rajzolt. Száz fehér-fekete
vázlatán a bokrok szerkezete
s a nagy fák sok törékeny ág-boga
oly gyönyörű volt, hó és zuzmara
olyan dús dísz, hogy szemem-szám elállt.
Próbáltam utánozni a csodát,
a gondos művészetet, amivel
szépségeiket fedeztette fel;
de a ceruzám ügyetlen maradt.
Hány árnyalatot, hány új vonalat
kapott egy dőlt kerítés! És milyen
tisztán mutatta, mily érzékenyen
a hó a cinkék s varjak lábnyomát,
s ahol meggyűlt, a szél örvényeit!
Szép volt a táj, a szó, hogy: "Havazik!",
még ünnep, s volt szenünk, fűteni, fánk,
mégis borzadtam tőle: emberek
fagytak meg télen s éhes verebek.


(Szabó Lőrinc)

Honnan jöttél Télapó?

Fotó: internet

-Honnan jöttél, Télapó?
-Hóországból, hol a hó
hegyvastagnyi takaró,
a tenger meg hat akó.
Jegesmedve barátom
varrta meg a kabátom.
Kibélelte bundával,
hogy az úton ne fázzam.
Szarvasomat befogtam,
szíves szóval biztattam:
"úgy szaporázd a lábad,
szél se érjen utánad."
Meseország (világos)
Hóországgal határos.
S Meseországból az út
egyenesen ide fut.
Szerencsémre nyitva volt,
útközben egy mesebolt.
Jöttek elém tündérek,
megkérdezték mit kérek

Gazdag Erzsi

[Ütemezett bejegyzés, gondoltam, ettől  reggelre hátha lesz valami a cipőcskémben:D]  

Akkora virgács (vesszők) volt benne később mikor reklamáltam, hogy kiborult a cipőmből.... :O Nem értem én ezt...pedig igyekeztem nagyon, hogy jó legyek:P  úgy látszik nem sikerült :D

2012. december 5., szerda

Nem kellett volna



...ki tudja mennyi idő után volánhoz ülni, de rá voltam kényszerülve. Nem kellett volna. Csak úgy simán, laza mozdulattal lefejeltem egy kukát, ahogy tolatva fordultam meg az úton. Fordulás után félreállás, autó nézés, kuka felállítás, restelkedés, hajtépés, sunnyogás vissza a kocsiba. Eredmény: a féklámpa nem bírta ki a találkozást. Eszembe jutott azonnal, amit a viccben szoktak mondani: már csak ez hiányzott... Láttam magam előtt, hogy egyenesedik a férjem haja a látványtól,  hogy fogja a fejét...
Hazaérve nagy lélegzet éééés:  nem megmondtam, hogy ne add ide az autót? :D
 Rosszat sejtve kiballagott....csak ennyit mondott: tedd el a jogsidat drágám, nem lesz rá szükséged egy darabig :D

Jogosítvány eltéve. Nem lesz rá szükségem :D

kéretik nem vigyorogni...:)

2012. december 3., hétfő


Annyira 'szeretem', mikor az amúgy is mélyponton lévő önbizalmam "erősítik". Mázsás súlyként lenyom. Összezuhanok tőle. Teljesen.

Harmónia



Minden ember számára mindennapi feladat, hogy harmóniát teremtsen maga körül, hogy rendet tartson a dolgaiban és önmagában. A széthúzás, szétesés számtalan jelével találkozik mindenki minden nap. Ugyanakkor észre kellene venni a néha csak pillanatokra megvalósuló békét, örömöt, barátságot, összhangot. Nyugodtabbak lehetnénk mindannyian, ha jobban meg tudnánk becsülni egymást, akik részei vagyunk ugyanannak a világnak.

Korzenszky Richárd

2012. december 2., vasárnap

A gyertya


Elmentünk a gyertyagyújtásra a Kossuth térre. Ott hallottam ezt a mondatot:

"...azt mondja a néphit, hogy a mennyországban minden embernek van egy gyertyája, s amíg az a gyertya ég, addig él az ember"

Elgondolkodtam azon, hogy milyen fontos az életünkben a fény. Fényesség vett/vesz körül bennünket, mikor megszületünk és fénnyel/gyertyával búcsúztatnak, ha el kell mennünk.

Kicsit szomorkás volt a hangulatom, talán az eső miatt, hogy nem tudtunk igazán koncentrálni a beszédekre, mert arra figyeltünk, hogy esik az eső a nyakunkba. Máskor órákat lófrálunk, nézelődünk ott, de most alig másfél órát maradtunk és jöttünk haza.
Bepótoljuk még, tudom...
 
És...sok-sok kicsi fény a fotókon...


Advent


...első vasárnapja. Én is meggyújtottam az első gyertyát. Kezdem ünnepi díszbe öltöztetni a lakást. Kitettem az adventi koszorút a bejárati ajtóra.
Mióta elmentek a lányaim, minden évben azt mondom: nem díszítek semmit...de most a nagyobbik lányom már november elején mondta: Anya, ugye lesz ünnepi dekoráció? Most mit mondjak erre? hogy nem? úgyhogy előszedtem az évek során összegyűjtött  díszeimet, és kirakosgatom fokozatosan. Szeretem egyébként, de már csak kettőnkért nem csinálnám meg. Most amúgy is olyan rövidnek tűnik az adventi időszak, és még rövidebbnek fog tűnni a karácsony, mert jóval kevesebbet lesznek itthon a gyermekeim, mint mikor még tanultak.

Délután elmegyünk a Nagytemplom elé, az ünnepélyes gyertyagyújtásra. Nagyon szeretem, olyan szép mindig. 

Szeretném, ha szép lenne ez a december.

Mindenkinek.


Szeretném...nagyon


Lobelin-től hoztam...
Jó lenne újra gyereknek lenni
forró kakaót szürcsölni
gondtalanul tenni-venni
anyát szorosan átölelni
Csurai Zsófia

2012. december 1., szombat

Sugallat

 
 
Semmi gyűlölet nincs már bennem, csak a sugallat,
hogy kimerítettük már Isten csodáit, és többé nem számíthatunk 
semmire, csak önmagunkra.
A földre sújtott már valamennyiünket, fel is támasztott időlegesen 
bennünket, de minden jel arra mutat, hogy a kísérletezést velünk 
befejezte.  
Sütő András: Advent a Hargitán (részlet)

Advent a Hargitán

 
Nincs üresség, ahol várnak valakire. 
S mindenre válasz jön, ha megtanulunk várni. 
Ezermesterek vagyunk, tanuljuk meg az ezeregyediket
végleges foglalkozásként. 
Várni, várni, míg a lámpáink kigyúlnak.
Kigyúlnak és nem lesz kinek világítaniok.
Most már mindegy,milyen csodák érnek még bennünket. 
 
Sütő András: Advent a Hargitán (részlet) 

Ettetek


...már csicsókát? Kaptam a tesóméktól és én ma főztem először...hááát, nem leszek nagy bolondja. 'Egynek elment' kategória...de nem valószínű, hogy beillesztem a mindennapjaimba.


Szeretem




Hangolónak



Decemberi ködben



 Reggel nem látszanak a fák,
olyan sűrű a köd.
S köd fekszi meg az éjszakát,
csillagot a vidék fölött.

Mintha a világűrben járnék,
lábamnál a Tejút remeg.
Elmaradt hű kutyám, az árnyék,
szemem se tudja, hol megyek.

Csak szívem tud eligazodni,
a szív mindig hazatalál,
ahogy a lég milliónyi
útján a költöző madár.

Simon István

2012. november 30., péntek

Mondjunk



Gyerünk emberek, mondjunk egymásnak dicsérő szavakat.

Bulat Okudzsava

2012. november 29., csütörtök

Minden embernek



Minden embernek, aki valaha volt, van vagy lesz, van egy dala. Ezt a dalt nem írta senki. Van dallama, van szövege. Nagyon kevesen jutnak odáig, hogy eléneklik a saját dalukat. A legtöbben attól félünk, hogy a hangunk nem elég jó hozzá, vagy a szöveg túl butuska, túl őszinte, netán túl fura. Így az emberek inkább megélik a dalukat.

Neil Gaiman

Őrzöd még




Őrzöd még a csöndet. Megköszönöd, hogy ott
ülhettél Isten tenyerén, megint.
(Schäffer Erzsébet: Toronyiránt c. könyvéből)

Minden ember



Hord valamit minden ember
viszi, cipeli...
Súlya mértékét mindenki maga viseli.
Van ki könnyen cipel nehéz terhet
és mégis futva megy.

Van ki néha meg-megbotlik
feláll tudja, hogy figyelik
és erős emberként megy tovább.

Van ki gyenge
és terhét belül cipeli
a lelkiismeret bent
foszlányokra szétszedi.

De megy egyre távol
húzódik félre, ne lássák -
hogy arcára csorog nehéz verejtéke.

(Hegedűs Béla)

2012. november 28., szerda

Goodbye november


Angyalszárnyak



angyalszárnyak simogatnak
csendoszlopok tornyosulnak
vigyáznak rám
vigyáznak rád

Tornay András

2012. november 26., hétfő

Arra való



Minek piszkálni a holnapot, a jövő évet és távoli tekervényeit az életnek? Elégedjünk most meg azzal, ami van, melegedjünk tüzénél, amíg lehet, kaparjuk ki hamujából, ami édes és élvezhető, a többit pedig hagyjuk az enyészetnek, mert arra való.

Fekete István

2012. november 25., vasárnap

Nem én



 Nem én kések.
A világ siet.

(Fodor Ákos)

Szavak



A nyájas szavaktól félj, madárkám, ne a durváktól. A nyájas szavak becsapnak, meggyengítik az ember életrevalóságát, a durva szavak viszont, még ha túlzásba mennek is, megedzik. A nyájas szavak után veszedelmes dolog az utcára lépni: a legapróbb durvaság rémületbe ejt, a durvaság után viszont a nyájas szavaktól se kell félni: már nem tudnak becsapni.
Jevgenyij Alekszandrovics Jevtusenko

2012. november 24., szombat

Pontos idő



Nem véletlenül mondja azt az ember: a hülyeségnek nincs határa...

2012. november 23., péntek

Ezért

... is szeretem olvasni  a  Nők Lapját .

Kiírtam ma, hogy mit nézzek meg a neten, ami felkeltette a figyelmemet.

Többek között egy mondat: "hogy megtapasztalja milyen az, ha 80 ezer ember énekli az Auld Lang Syne-t."

 http://hu.wikipedia.org/wiki/Auld_Lang_Syne
 http://www.youtube.com/watch?v=U0clMXykq64

 Szégyen, nem szégyen, nem tudtam mi az. Rákerestem a youtube-n, és ahogy meghallottam: jéééé, hisz én ezt ismerem! Most már ezt is tudom, hogy ez a "hivatalos" címe. Mi egyébként Gyertyafény keringőnek ismerjük. Okosabb lettem ezzel is.

A másik: Szilágyi István: Kő hull apadó kútba
Hallottam már róla, idézetet is olvastam , de nem ismertem a történetet. Utánanéztem és felírtam magamban az olvasandók listájába. Biztos, hogy el fogom olvasni.

A harmadik: egy természetfotó, Simon Zoltán: Hóesésben c. fotója...és nem csak az övé, hanem a többieké is figyelmet érdemel. Gyönyörűek!!

http://www.fotoklikk.hu/galeria/az-ev-termeszetfotosa-2012-kiallitasi-kepgaleria?image_size=large&selected=171583


2012. november 22., csütörtök

Újra együtt


...Munkácsy három, talán leghíresebb festménye a Déri múzeumban.

 http://www.haon.hu/ujra-egyutt-a-harom-krisztus-kep-debrecenben-mindenki-gyonyorusegere/2129197

Voltam olyan szerencsés, hogy láthattam együtt a képeket. Emlékszem, mikor először bementem a terembe (ott csak az a három festmény látható) nevessetek ki, de olyan meghatottság jött rám, hogy könnybe lábadt a szemem. Hosszú percekig csak ültem a látogatóknak kihelyezett padon és nem tudtam volna megszólalni. Nagyon sokan voltak bent, de  síri csönd volt még így is. Annyiszor eszembe jutott, hogy még maga Munkácsy sem láthatta így együtt a képeit.
Nem lehet rá jelzőket írni, hogy mennyire szép képek. Talán soha olyan hatással nem volt rám még festmény, mint azok.

Mielőtt elvitték volna innen Debrecenből  azokat a képeket, ami nem a magyar állam tulajdona (Golgota, Krisztus Pilátus előtt) elmentünk mi is ismét megnézni, mert attól féltünk, hogy soha nem fogjuk együtt látni ezeket a remekműveket. Tél volt, kegyetlen hideg és hó, de olyan hosszú sor kígyózott a múzeumnál még az esti órákban is, hogy nem akartunk hinni a szemünknek. Négyesével, ötösével álltak az emberek, de a hideg senkit nem tántorított el. Minket sem. Szerencsére kb. egy óra hosszát kellett csak várakoznunk, de nem hagytuk volna ott semennyi pénzért sem. A belépő valami jelképes összeg volt csak úgy emlékszem és csak a Munkácsy terembe lehetett bemenni. Megcsodáltuk újra. Én soha nem tudnám megunni.

A látogatás végén a múzeum előtti sátorban a belépő felmutatásával finom meleg, sült gesztenyét és forralt bort kaptunk. Szerintem mindenki élt  a lehetőséggel, mert nagyon átfagytunk a várakozás alatt...de nem bántuk meg.

Nem tudom meddig lesz itt megint, de biztos, hogy elmegyünk megnézni ismét.

Ha erre jártok, ne hagyjátok ki, mert örök élmény.

 
Krisztus Pilátus előtt
Golgota
Ecce Homo (Íme az ember)

Mindent sorjában



Mindent sorjában kell végbevinni és elfogadni: az örömet,
a bánatot, a hivatást, a feladatot, a bukást és a halált is.

Márai Sándor

Becsüljük meg



"Minden holdnak, minden évnek, minden napnak és minden zivatarnak vége szakad egyszer.
Becsüljük meg az időt, amíg ránk mosolyog a Napisten.
Édes minden pillanat, míg fejünk felett ott égnek a csillagok."

(Popol Vuh: A maja-kicse indiánok szent könyve)

2012. november 21., szerda

Ez


nagyon durva :D 

A kép címe: sertésinfluenza-pánik


2012. november 20., kedd

Nagy kedvencem

 ...többek között ez:

"Egy öregúr éveken át mérhetetlen süketségtől szenvedett, és semmilyen készülék nem segített rajta. Végre aztán a doki felírt egy még újabb kütyüt, és az tökéletesen visszaadta a hallását. Több hét múltán, az első kontrollon a doktor gratulált a javulásához.
- Gondolom a családja is nagyon örül - fűzte hozzá.  Az öregúr így felelt: - Még nem mondtam el nekik. Csak ücsörgök naphosszat, és hallgatom őket. Már ötször írtam át a végrendeletemet."

Vavyan Fable

Valahogy



Az ember egyszer nem olyan, mint máskor. Valahogy nem jól kél fel reggel, osztán akkor egész napon tart a szomorúság. Pedig… nincs az embernek semmi oka se rá, legalábbis legtöbbször nincsen. De rászáll az emberre valahonnan ez az oktalanság, mint a hó, ahogy rátapad, a sár rácsapódik és egész napon át szenved az ember, mint az állat. Valamit szeretne, hogy ne úgy legyen, mint ahogy van. Valahogy éppenséggel csak szomorú az ember a szomorúságért magáért.
Szabó Pál: Talpalatnyi föld

Éjjeli utazás



Siklott a gyors a süket tájon
s dohogva hagyott mindent hátra:
a jegenyék, mint kuglibábuk
dőltek bele az éjszakába.
Ablaknál álltam s émelyegve
ki-kilestem a sötétségbe:
jön-e a Hold és jön-e véle
kígyózó csillag-szerelvénye.
S jött, jött a Hold az égi pályán:
tündöklő érc, rakéta-mozdony,
felhőnyi füstje szakadozva
készülődött, hogy lecsapódjon.
Lassan álmosság-pernye hullt rám
s a bőrülésben hátradűltem-
ott fönn villóztak már az űrben.
(Csoóri Sándor)

2012. november 19., hétfő

Úgy látom


a kommentes modul  megadta magát...így most leszedtem, ha megjavul, majd visszateszem.

 Nekem hiányzik, mert láttam, meg örülgettem, ha írtatok:)

November



November, november,
megérik a ködkender,
a dér is learatva,
pereg a zúzmara magva.

Csupasz karok a gallyak,
rászáradnak a varjak.
Vacogó fekete rongyok
lobognak, mint a gondok.

Minden fa lélekvesztő,
munkátlan madárijesztő.
A nap is, fejükbe húzva,
eldobott, ócska kucsma.

Hallgat, elhallgat minden.
Hallgat a csönd is a szívben.
Elijed, s inal fiastul,
lélek és fény és vadnyúl.
(Bella István)

2012. november 17., szombat

Nem tudom


...ki hogy van vele, de ha valami baja van az embernek, minden más a háttérbe szorul. Nem tudom rendezni a dolgaimat és ez engem borzasztóan zavar.
 Van egy betegségem, ami időről időre jelentkezik. Ez pedig egy egyensúly zavar, ami a belső fül betegsége. Gyógyszer nincs rá, meg kell várni míg elmúlik magától.

"...tünete a kellemetlen szédülésérzés, „könyűségérzés” a fejben, egyensúlyzavar és ezt követő hányinger. Változó kiváltó okai, provokáló tényezői lehetnek, de jellemző, hogy a fej helyzetének változtatásától „indul be” a rohamszerű szédülés. Elegendő kikelni az ágyból, vagy megfordulni az ágyban, és már beállhat a szédülés. A fej emelése és a felnézés is kiváltó ok lehet, ezért nevezik egyesek „felső polc – szédülésnek” is. A hajmosás is provokálhatja, tehát a fej előre- és lefelé hajtása. Jóga- vagy egyéb torna pozitúrák is kiválthatják.
Jellemző a szakaszosság, (intermittálás), a tünetek néhány hétig fennállnak azután abbamaradnak, majd ismét visszatérnek."

Megkeseríti a napjaimat. Szédülök, ha lehajolok, ha felnézek, ha hirtelen megfordulok. Egész nap émelygek. Van, amikor "csak" 3-4 napig tart, de egyszer volt, hogy egy hónapig tartott. A reggeleim borzalmasak...percekig készülődök,  hogy egyáltalán felüljek

A másik bajom: a jobb vállam annyira fáj, hogy képtelen vagyok mozdítani a karomat. No, most el lehet képzelni, hogy vinnyogva, sírva öltözködök, nem tudok mosakodni normálisan, nem tudok fogni, a konyhában levenni valamit a felső polcról stb.

Ezeket nem is nyafogásból írtam le. Majd csak túljutok rajta...hanem eszembe jutott, hogy mennyi mindent kell majd még elviselni, átélni vagy szenvedni az embernek, mire az útja végére ér? Ezt senki nem tudja, de talán jobb is.

Most is itt a példa előttem, hogy mit kell átélnie az embernek. Apósom,  - aki mindig egy kőkemény, hideg, rideg ember volt, akinek nem volt soha egy kedves szava senkihez sem, még a saját gyerekeihez sem -, most ágyban fekvő beteg lett. És ez a kemény ember most ott tart, ahogy elkezdte az életét....magatehetetlenül, pelenkában, katéterrel a testében és etetni kell....és hiába volt egész életében kőkemény a családjához, hozzánk, én rettenetesen sajnálom. Olyan méltatlan hozzá az életének ez az utolsó szakasza :(  Neki ez jutott:(

Nekünk vajon milyen lesz az út vége? :(

Ugye


...így keletkeznek a felhők? :O :)



2012. november 16., péntek

Kezdem



Kezdem úgy érezni, hogy a házak és a bennük élő emberek valahogy hasonlítanak egymásra. Néha elgondolkozom azon, hogy én vajon milyen házra hasonlítok?
Méz és Lóhere c. film

2012. november 15., csütörtök

Jó szó



Müller Péter írása a Nők Lapja 2012. szeptember 5. 36. lapszámából

Ha visszaemlékszem, mik voltak életem legfontosabb pillanatai, gondolkodás nélkül azt mondom, azok, amikor valakitől egy jó szót kaptam.
Máig emlékszem rájuk.
Nem anyámra gondolok, nem is a tanító nénimre.
Idegen emberekre.
...
Jó szóval mindent el tudtam intézni az életemben. Haraggal, fenyegetéssel, gyűlölettel csak nagyon keveset.
Manapság azt gondoljuk, hogy farkasnak kell lenni, mert farkastörvények uralkodnak.
Nem akarom megbántani szegény farkasokat, akik a maguk morálja szerint sokkal őszintébben és nemesebben élnek, mint mi.
Én most arra a légkörre gondolok, amelyben élünk, ahol hiánycikk lett a jó szó, az őszinte mosoly, a másik megértése. Baráttalan, szeretettelen, jóság nélküli világban élünk, s ettől jobban szenvedünk, mint a nyomortól vagy a betegségektől.
... A szavak a lelkünkről árulkodnak. ...Egyre kevésbé bírjuk ki egymást.
Barátok  kis szigeten élnek, mint a hajótöröttek. Ritka kivétel a jó szó és a barátságos légkör, még egy párkapcsolatban vagy családban is.
Ezek a kis szigetek nemcsak vonzalomból, de menekülésből is jöttek létre: megpihenünk rajta, mint a guanón a hideg világból menekülő, elfáradt vándormadarak.
Hiába az őszinte vonzalom. Ha betör a külvilág - s ez rendszerint nemcsak kívülről, hanem belülről is, lelkünk gyógyulatlan sebein keresztül bugyog fel - megromlik a harmónia.
Legnagyobb nehézség manapság társat, barátot találni, s még nehezebb egy barátságot hosszan megőrizni.
A légkör ellenséges.
Feszült.
Ritkán derűs.
Inkább szorongó.
Félelemmel teli.
Gyanakvó.
Gyűlölködő.
A levegő negatív energiákkal terhes.
Ezért szokatlanul ritka élmény manapság a  szó.
Ha megkapod valakitől, hirtelen úgy érzed, megtisztul körülötted a levegő.
Élhetőbb lesz az életed.
...
"Az igazi közösség alapja a barátság" - mondja a bölcs Püthagorasz.
Ez ma nagy ritkaság.
A jó szó hiánycikk lett.
Korszerűtlen.
Pedig néha egyetlen jó szó is megmentheti az embert. Nem pénzkérdés.


Lélektakaró blogjáról...

Egy éjjelen azt álmodtam, hogy valóra válthatok egy kívánságot, egyetlen egyet. Azt kívántam, minden embernek legyen egy kívánsága: az első gondolat megvalósulása, ami ébredéskor rebbenő szempillájuk alatt életre kelti napjukat, hiszen az a legönzetlenebb lélekpillanat...azóta (el)hiszem a szeretet és lélektisztaság igaz erejét...ÁLMOMBAN.

 Moha

2012. november 10., szombat

Utazni


...készülünk holnap reggel. Az asztalra kiraktam már pár dolgot, nehogy itthon maradjon, többek között gyógyszereket is. Nézi a férjem, s nevetve mondja:  - Látszik, hogy nem vagyunk már fiatalok, mert a fiatalok antibébi tablettát pakolnak az útra, mi meg  derékfájás elleni krémet/gyógyszert, fájdalom csillapítót....

Most mit mondjak erre? Igaza van:)




Mindenki csak saját magát üti meg, ha elesik, és az elesés és a felkelés is senki másra nem tartozik ezen a világon.

Fekete István

Minden tűz



Minden tűz kialszik egyszer, de az ember megmarad, hogy újra és újra tüzet rakjon, és meglássa benne a saját örömét vagy bánatát.

Fekete István

2012. november 9., péntek

Ha a csend beszélni tudna


Kommenteltem


 Éva blogján és  hülyeséget írtam.
Utólag már javítottam és elnézést kértem, de nagyon bánt a dolog. Kellett nekem okoskodni...

Sajnálom.


2012. november 8., csütörtök

Kellemes hangok


jó zajok...

  • hullámverés
  • esőcseppek kopogása az ablakon
  • léptek alatt ropogó hó
  • babanevetés
  • madárcsicsergés
  • tűz pattogása
  • sok ember együttes nevetése
  • száraz avar nesze a talpak alatt
  • macskadorombolás
  • távoli harangszó

Ennyi volt felsorolva a Nők Lapja 2012. október 30.   44. számában

A felsorolásban szereplő kellemes hangok nekem is mind tetszik és még ami most eszembe jutott:
  • tücsök ciripelése
Ha van még tippetek, szívesen veszem ha megírjátok:)

Én csönd vagyok


Én csönd vagyok. Itt ne keress zenét.
Olyan vagyok én ebben a világban,
Mint az a gordonka, amelyet láttam
Egy szép úri szobában, a sarokban.
Húrjai elpattantak. A nyakán
Gyászfátyol van átvetve, néma flór.
S mégse volt érzelgős tárgy. Némi por
Fedte már. Megbékélt évek pora.
Oly fájdalom volt rája írva, melynek
Már csöndje a szent, mint a remetének,
Ki elfelejtett beszélni az évek
Magányában, - s cellája küszöbén.
Míg elkallódott életébe réved,
Már nem emlékszik régi bánatára:
Csak mintha némi fínom, messzi pára
Vérezné be a dús alkonyatot,
És tenné szebbé, istenibb titokká,
Melyhez nem illik más, csak némaság.
Üvöltsön hát a szájas sokaság,
Isten törött csellója, hallgatok.

Tóth Árpád

Kisminkelt ősz


...
Megcsap a kacérkodó, kisminkelt ősznek
boldogító, bolondos illata,
belém karol a távolban szőtt dallama,
és mire lassan mindezt átélném,
lényemet lénye elé oltárhoz vinném,
Ő köd köpönyegébe bebújtat,
s jégvirágként nyílik a lengő lehelet...

Varga Máté



Lélektakaró blogjáról

Sosem értettem, hová tűnt kezemből az első hópehely, amit oly boldog mosollyal szorítottam markom meleg mélyébe azon az igazi téli napon...mára tudom, hogy akkor is ott volt a tenyeremben, amikor én nem láttam, mert áttetsző cseppjei életbarázdáimon pihentek, és ott maradtak mindaddig, ameddig érezni akartam őket...ilyenek az emlékek is...láthatatlan, átalakult valóságcseppek...
Moha

2012. november 6., kedd

Ha


...nem gurulnék ki belőle, akkor óóó de szívesen elnyúlnék ebben a függőágyban:)


2012. november 5., hétfő



"A jövőnek sok neve van:
a gyenge úgy hívja, elérhetetlen,
a gyáva úgy, ismeretlen,
a bátor lehetőségnek nevezi."

Victor Hugo

Mikor?



Mikor táncoltál utoljára? Mikor táncoltál utoljára mezítláb?
Mikor táncoltál utoljára mezítelen talpakkal, önfeledten érintve a földet, életed ajándékát ünnepelve?


(Lucien Del Mar)

2012. november 4., vasárnap

Megnéztem...



...moziban a legújabb Bond filmet. Mit mondjak...láttam már jobbat is. Sokszor az az érzésem, hogy nem tudnak már semmi újat mutatni. Vannak a gonoszok, a jók és a gonoszok kikapnak a film végén 2:1 -re.

Hogy minek nézem meg mégis? úgy vagyok vele, hogy egynek elmegy. Ez is egy kategória a filmek világában. Ennyi kell.

Mindig is figyelemmel kísértem a "nagy" mozifilmeket és meg is néztük. A lányaim mindig ki voltak/vannak  akadva attól, hogy "perfekt"  (pardon..nem is vagyok beképzelt, igaz???:O) vagyok a színésztársadalomból, és nem csak a magyar színészek, hanem a külföldi színészeket is "ismerem". Pedig csak egyszerűen figyelemmel kísérem a történéseket az újságban (mindig elolvasom a kritikákat, ha azt írják baromi rossz, akkor azért is megnézem...), és a neten. Mindig is szerettem moziba járni. Mikor kicsik voltak a lányaim, emlékszem néha győzött a szenvedélyem, és az apjukra hagytam Őket, én meg önző dög módjára elmentem moziba, egyedül:) Akkor még nem volt mobiltelefon minden bokorban, hogy a film végén megkérdeztem volna, minden ok?... így rohantam haza, hogy vajon rendben van e minden. Hát rendben volt:))

Bár ez abszolúte nem illik ide, csak most jutott eszembe, hogy most az a nagy tervem/álmom, hogy Pesten elmenjünk egy jó színházi előadásra. Szervezés folyamatban...

2012. november 3., szombat

Gondolatok



Olyan lesz az öregségünk, ahogyan élünk. Lehet, hogy úgy végezzük, mint egy kihalt város, de az is lehet, hogy olyanok leszünk, mint egy hatalmas fa, amely jelentőségteljes marad még akkor is, ha már nem tud megállni a lábán.

Paulo Coelho: Gondolatok az öregségről

2012. november 2., péntek



Élsz egy városban, azt hiszed, ismered. Ó, dehogyis ismered! Ha azt akarod, hogy egy város a tied legyen, nyiss be a kapukon, fordulj be az udvarokba, sétálj föl a lépcsőkön, lebbentsd meg a függönyöket az ablakok mögött… Köszöntsd szíves szóval a házak lakóit és hallgasd meg a történetüket. Ha így teszel, lassan tied lesz a város, ahol élsz.
Schäffer Erzsébet: Hol nem volt - életek, mesék, pillanatok (részlet)