2012. október 31., szerda

Egy kicsit...


elutazok.

 Legyetek jók, ha tudtok:)


Emlékezés



Az emberek sok mindent elhallgatnak a halálról... többek között, hogy milyen hosszú ideig tart, míg a szívedben is meghalnak azok, akiket a legjobban szeretsz.   

Stephen King



Elmegyek holnap Apa sírjához, köszönök majd neki, hogy csao Papám! és hallom a mai napig is, ahogy visszaköszön: Szia jányom. A valóságban nem köszön már három és fél éve...ill. lassan már négy éve...
Aztán elmegyek mindazokhoz,  akiknek már el kellett menniük  abba a "kell ott fenn egy ország..."-ba.

Örök álmuk legyen békés!

 "Kell ott fenn egy ország
Mely talán ránk is vár
Kell ott fenn egy ország
Amit senki nem talál
Kell ott fenn egy ország
Mely bárkit átölel
Kell ott fenn egy ország
Amit sosem rontunk el"


 

Halottak napjára

Halottak napjára
Millió csillag szikrát gyújt az égen,
Halottak napjára fényt hoznak élőkre
Ezernyi gyertyaláng világít a Földön,
imádkozunk némán lelkek üdvéért.
Uram! adj nekik békét az örök mezőkön,
testük - bár porrá lett - szívünkben örök élők.

Gyertyát gyújtok

Halottak napja
Gyújtsatok fényt
az emlékek ünnepén.
Apró lángok a lelkek,
remegésük félelem
a végtelen
lét előtti és utáni
idő és tér beláthatatlan,
az emberi értelem számára
felfoghatatlan közegében.
Égő és ellobbant,
meggyújtott és kihunyt
apró gyertyák a lelkek.
Soha nem múló bolyongásuk
az örök élet, melyben olykor
összesimulnak a földi valóság
véges útját taposó,
folyvást feléjük haladó
szeretteikkel. 

2012. október 30., kedd


Azt mondja mindig a lányom: Anya, olyanok vagytok már, mint az angolok: annyit tudtok az időjárásról beszélgetni:)

Ez tényleg így van, hisz mindig "okot" szolgáltat az időjárás. Ha meleg van, akkor olyan jó puffogni a szomszédokkal, hogy jaaaj, óóó...ez szörnyűűű, ez kibírhatatlan . Ha meg esik már két napja, akkor meg azon sopánkodni, hogy nem bírjuk már ezt a szürkeséget, meg hová esik már ennyi eső?
Mint az elmúlt két-három nap alatt...a szürke összes árnyalatát láttuk, és most végre kisütött a nap és olyan szép a lassan lemenő nap fénye.
Tulajdonképpen az időjárással kapcsolatban lehet mindennek örülni is, meg lehet szidni is.
Ki hogy van vele...én speciel most ennek is örülök, hogy látom a napot:)


2012. október 29., hétfő

Mit szeretsz leginkább az őszben?

 

Az őszi fényeket.

Az ezer színű faleveleket.

Az erdőt.

A gesztenyét.

A sütőtököt.

A sült almát.

Pléd alá bújva olvasást.

Forró fürdőt a nap végén, ha nagyon hideg van.

Illatos, meleg teát.

 

És Te??

 

2012. október 28., vasárnap


Smsben jött a mai este (nekem) legszebb szava :  

 'Landoltunk!'

Isten hozott itthon Gyermekem:))


Komolyan mondom



...az ember kezd szenilissé válni, ahogy öregszik:) Ez már a vég, mikor a túróba vanília helyett sütőport  teszek ízesítésnek.
Mentségemre legyen mondva, annyira egyforma volt a tasakjuk. Sparos csomagolás, S budget felirattal mindkettő...csak alatta az a pici felirat...no azt nem láttam én szemüveg nélkül. Gondosan elkevertem a túróban,  csak nem éreztem benne a vanília illatot... akkor kezdtem gyanút fogni és megnéztem alaposan a tasakot.
Khmmm:)
Szemüvegben mentem a spájzba, egy  vanília cukorért.
Legközelebb más gyártótól veszem a sütőport  és a vaníliát is.


Nagyszüleim



...képe került most elő, ahogy keresgéltem fotókat. Nézem apai Nagymamám fiatalkori arcát és eszembe jut,  milyen nehéz élete volt, és  tulajdonképpen milyen keveset tudtam az életéről. Soha nem panaszkodott és annyira szerettem, mikor mesélt a régi időkről. 1907-ben született Amerikában, két éves volt, mikor hazajöttek hajóval. Férje úgy tűnt el a Don-kanyarban, hogy évekig semmit nem tudtak róla, hiába kerestették a Vöröskereszttel. Azt sem tudták meg soha, hol van eltemetve. Ott maradt három gyermekkel gyönyörű fiatalasszonyként és soha nem ment férjhez máshoz, pedig mesélte hány kérője lett volna.

Nézem Őket, milyen szépek voltak...a kék szemű Nagyapám, akit soha nem láthattam, csak Nagymama elbeszéléseiből tudtam, hogy milyen jó ember volt. Nézem Nagymamát, akinek minden háztartási tudásomat megköszönöm a mai napig is. Annyi mindenre megtanított, annyi mindent köszönhetek neki...

Nagymama sírjához ahányszor otthon vagyok, mindig  elmegyek. Két gyermeke már vele van, egyetlen lánya már sok éve, Édesapám lassan négy éve.

Áldott legyen az emlékük!

2012. október 27., szombat

Aki nem elégedett azzal, amije van, nem lenne elégedett azzal sem, amire vágyakozik.

Szókratész

2012. október 26., péntek

Október


Október

Hűvös arany szél lobog,
leülnek a vándorok.
Kamra mélyén egér rág,
aranylik fenn a faág.
Minden aranysárga itt,
csapzott sárga zászlait
eldobni még nem meri,
hát lengeti a tengeri.

Radnóti Miklós: Naptár /részletek/

Úgy őszintén...


...há' nem cuki?:)

Azt mondja, hamarosan....neked annyi, ha már így nézek rád:)

2012. október 18., csütörtök


...hogy miket tud a természet alkotni?


2012. október 17., szerda

Pindurkák


Ma, ahogy jöttem haza, sétáló óvodásokkal találkoztam. Pindurkák voltak, talán mini csoportosok, de olyan édesek voltak.
Eszembe jutott, mikor az enyémek voltak ilyen kicsik. Hihetetlen ilyenkor. Hányszor találkoztam akkor velük, mikor Ők sétáltak a csoportjukkal, sokszor felénk is eljöttek, tavasszal az én kertemben nézték meg a nyíló, kora tavaszi virágokat...vagy egyszer ősszel pont kint voltam a kapuban, jött egy csoport és kérdezték a gyerekek mit csinálok, mert cérna kesztyű volt a kezemen és látszott rajta, hogy koszos. Mondtam, betakarítom a zöldségeket....Óvónénijük kérte, hogy hagy jöjjenek be, hogy megmutathassa a gyerekeknek a sárgarépát, petrezselymet, karalábét meg ilyeneket. Persze, hogy bejöhettek:) Azt a kérdésözönt, amivel elárasztottak, de mindennel kapcsolatban, nem csak a kerti dolgokról. Majd megettem  őket:))

 Soha máskor nem sírom vissza a fiatalságomat, csak ilyenkor, ha kicsi gyerekeket látok...hogy jó lenne ismét abban a korban lenni, mikor kicsik voltak a gyerekeim.

Induljunk



Akkor go...