2012. november 30., péntek

Mondjunk



Gyerünk emberek, mondjunk egymásnak dicsérő szavakat.

Bulat Okudzsava

2012. november 29., csütörtök

Minden embernek



Minden embernek, aki valaha volt, van vagy lesz, van egy dala. Ezt a dalt nem írta senki. Van dallama, van szövege. Nagyon kevesen jutnak odáig, hogy eléneklik a saját dalukat. A legtöbben attól félünk, hogy a hangunk nem elég jó hozzá, vagy a szöveg túl butuska, túl őszinte, netán túl fura. Így az emberek inkább megélik a dalukat.

Neil Gaiman

Őrzöd még




Őrzöd még a csöndet. Megköszönöd, hogy ott
ülhettél Isten tenyerén, megint.
(Schäffer Erzsébet: Toronyiránt c. könyvéből)

Minden ember



Hord valamit minden ember
viszi, cipeli...
Súlya mértékét mindenki maga viseli.
Van ki könnyen cipel nehéz terhet
és mégis futva megy.

Van ki néha meg-megbotlik
feláll tudja, hogy figyelik
és erős emberként megy tovább.

Van ki gyenge
és terhét belül cipeli
a lelkiismeret bent
foszlányokra szétszedi.

De megy egyre távol
húzódik félre, ne lássák -
hogy arcára csorog nehéz verejtéke.

(Hegedűs Béla)

2012. november 28., szerda

Goodbye november


Angyalszárnyak



angyalszárnyak simogatnak
csendoszlopok tornyosulnak
vigyáznak rám
vigyáznak rád

Tornay András

2012. november 26., hétfő

Arra való



Minek piszkálni a holnapot, a jövő évet és távoli tekervényeit az életnek? Elégedjünk most meg azzal, ami van, melegedjünk tüzénél, amíg lehet, kaparjuk ki hamujából, ami édes és élvezhető, a többit pedig hagyjuk az enyészetnek, mert arra való.

Fekete István

2012. november 25., vasárnap

Nem én



 Nem én kések.
A világ siet.

(Fodor Ákos)

Szavak



A nyájas szavaktól félj, madárkám, ne a durváktól. A nyájas szavak becsapnak, meggyengítik az ember életrevalóságát, a durva szavak viszont, még ha túlzásba mennek is, megedzik. A nyájas szavak után veszedelmes dolog az utcára lépni: a legapróbb durvaság rémületbe ejt, a durvaság után viszont a nyájas szavaktól se kell félni: már nem tudnak becsapni.
Jevgenyij Alekszandrovics Jevtusenko

2012. november 24., szombat

Pontos idő



Nem véletlenül mondja azt az ember: a hülyeségnek nincs határa...

2012. november 23., péntek

Ezért

... is szeretem olvasni  a  Nők Lapját .

Kiírtam ma, hogy mit nézzek meg a neten, ami felkeltette a figyelmemet.

Többek között egy mondat: "hogy megtapasztalja milyen az, ha 80 ezer ember énekli az Auld Lang Syne-t."

 http://hu.wikipedia.org/wiki/Auld_Lang_Syne
 http://www.youtube.com/watch?v=U0clMXykq64

 Szégyen, nem szégyen, nem tudtam mi az. Rákerestem a youtube-n, és ahogy meghallottam: jéééé, hisz én ezt ismerem! Most már ezt is tudom, hogy ez a "hivatalos" címe. Mi egyébként Gyertyafény keringőnek ismerjük. Okosabb lettem ezzel is.

A másik: Szilágyi István: Kő hull apadó kútba
Hallottam már róla, idézetet is olvastam , de nem ismertem a történetet. Utánanéztem és felírtam magamban az olvasandók listájába. Biztos, hogy el fogom olvasni.

A harmadik: egy természetfotó, Simon Zoltán: Hóesésben c. fotója...és nem csak az övé, hanem a többieké is figyelmet érdemel. Gyönyörűek!!

http://www.fotoklikk.hu/galeria/az-ev-termeszetfotosa-2012-kiallitasi-kepgaleria?image_size=large&selected=171583


2012. november 22., csütörtök

Újra együtt


...Munkácsy három, talán leghíresebb festménye a Déri múzeumban.

 http://www.haon.hu/ujra-egyutt-a-harom-krisztus-kep-debrecenben-mindenki-gyonyorusegere/2129197

Voltam olyan szerencsés, hogy láthattam együtt a képeket. Emlékszem, mikor először bementem a terembe (ott csak az a három festmény látható) nevessetek ki, de olyan meghatottság jött rám, hogy könnybe lábadt a szemem. Hosszú percekig csak ültem a látogatóknak kihelyezett padon és nem tudtam volna megszólalni. Nagyon sokan voltak bent, de  síri csönd volt még így is. Annyiszor eszembe jutott, hogy még maga Munkácsy sem láthatta így együtt a képeit.
Nem lehet rá jelzőket írni, hogy mennyire szép képek. Talán soha olyan hatással nem volt rám még festmény, mint azok.

Mielőtt elvitték volna innen Debrecenből  azokat a képeket, ami nem a magyar állam tulajdona (Golgota, Krisztus Pilátus előtt) elmentünk mi is ismét megnézni, mert attól féltünk, hogy soha nem fogjuk együtt látni ezeket a remekműveket. Tél volt, kegyetlen hideg és hó, de olyan hosszú sor kígyózott a múzeumnál még az esti órákban is, hogy nem akartunk hinni a szemünknek. Négyesével, ötösével álltak az emberek, de a hideg senkit nem tántorított el. Minket sem. Szerencsére kb. egy óra hosszát kellett csak várakoznunk, de nem hagytuk volna ott semennyi pénzért sem. A belépő valami jelképes összeg volt csak úgy emlékszem és csak a Munkácsy terembe lehetett bemenni. Megcsodáltuk újra. Én soha nem tudnám megunni.

A látogatás végén a múzeum előtti sátorban a belépő felmutatásával finom meleg, sült gesztenyét és forralt bort kaptunk. Szerintem mindenki élt  a lehetőséggel, mert nagyon átfagytunk a várakozás alatt...de nem bántuk meg.

Nem tudom meddig lesz itt megint, de biztos, hogy elmegyünk megnézni ismét.

Ha erre jártok, ne hagyjátok ki, mert örök élmény.

 
Krisztus Pilátus előtt
Golgota
Ecce Homo (Íme az ember)

Mindent sorjában



Mindent sorjában kell végbevinni és elfogadni: az örömet,
a bánatot, a hivatást, a feladatot, a bukást és a halált is.

Márai Sándor

Becsüljük meg



"Minden holdnak, minden évnek, minden napnak és minden zivatarnak vége szakad egyszer.
Becsüljük meg az időt, amíg ránk mosolyog a Napisten.
Édes minden pillanat, míg fejünk felett ott égnek a csillagok."

(Popol Vuh: A maja-kicse indiánok szent könyve)

2012. november 21., szerda

Ez


nagyon durva :D 

A kép címe: sertésinfluenza-pánik


2012. november 20., kedd

Nagy kedvencem

 ...többek között ez:

"Egy öregúr éveken át mérhetetlen süketségtől szenvedett, és semmilyen készülék nem segített rajta. Végre aztán a doki felírt egy még újabb kütyüt, és az tökéletesen visszaadta a hallását. Több hét múltán, az első kontrollon a doktor gratulált a javulásához.
- Gondolom a családja is nagyon örül - fűzte hozzá.  Az öregúr így felelt: - Még nem mondtam el nekik. Csak ücsörgök naphosszat, és hallgatom őket. Már ötször írtam át a végrendeletemet."

Vavyan Fable

Valahogy



Az ember egyszer nem olyan, mint máskor. Valahogy nem jól kél fel reggel, osztán akkor egész napon tart a szomorúság. Pedig… nincs az embernek semmi oka se rá, legalábbis legtöbbször nincsen. De rászáll az emberre valahonnan ez az oktalanság, mint a hó, ahogy rátapad, a sár rácsapódik és egész napon át szenved az ember, mint az állat. Valamit szeretne, hogy ne úgy legyen, mint ahogy van. Valahogy éppenséggel csak szomorú az ember a szomorúságért magáért.
Szabó Pál: Talpalatnyi föld

Éjjeli utazás



Siklott a gyors a süket tájon
s dohogva hagyott mindent hátra:
a jegenyék, mint kuglibábuk
dőltek bele az éjszakába.
Ablaknál álltam s émelyegve
ki-kilestem a sötétségbe:
jön-e a Hold és jön-e véle
kígyózó csillag-szerelvénye.
S jött, jött a Hold az égi pályán:
tündöklő érc, rakéta-mozdony,
felhőnyi füstje szakadozva
készülődött, hogy lecsapódjon.
Lassan álmosság-pernye hullt rám
s a bőrülésben hátradűltem-
ott fönn villóztak már az űrben.
(Csoóri Sándor)

2012. november 19., hétfő

Úgy látom


a kommentes modul  megadta magát...így most leszedtem, ha megjavul, majd visszateszem.

 Nekem hiányzik, mert láttam, meg örülgettem, ha írtatok:)

November



November, november,
megérik a ködkender,
a dér is learatva,
pereg a zúzmara magva.

Csupasz karok a gallyak,
rászáradnak a varjak.
Vacogó fekete rongyok
lobognak, mint a gondok.

Minden fa lélekvesztő,
munkátlan madárijesztő.
A nap is, fejükbe húzva,
eldobott, ócska kucsma.

Hallgat, elhallgat minden.
Hallgat a csönd is a szívben.
Elijed, s inal fiastul,
lélek és fény és vadnyúl.
(Bella István)

2012. november 17., szombat

Nem tudom


...ki hogy van vele, de ha valami baja van az embernek, minden más a háttérbe szorul. Nem tudom rendezni a dolgaimat és ez engem borzasztóan zavar.
 Van egy betegségem, ami időről időre jelentkezik. Ez pedig egy egyensúly zavar, ami a belső fül betegsége. Gyógyszer nincs rá, meg kell várni míg elmúlik magától.

"...tünete a kellemetlen szédülésérzés, „könyűségérzés” a fejben, egyensúlyzavar és ezt követő hányinger. Változó kiváltó okai, provokáló tényezői lehetnek, de jellemző, hogy a fej helyzetének változtatásától „indul be” a rohamszerű szédülés. Elegendő kikelni az ágyból, vagy megfordulni az ágyban, és már beállhat a szédülés. A fej emelése és a felnézés is kiváltó ok lehet, ezért nevezik egyesek „felső polc – szédülésnek” is. A hajmosás is provokálhatja, tehát a fej előre- és lefelé hajtása. Jóga- vagy egyéb torna pozitúrák is kiválthatják.
Jellemző a szakaszosság, (intermittálás), a tünetek néhány hétig fennállnak azután abbamaradnak, majd ismét visszatérnek."

Megkeseríti a napjaimat. Szédülök, ha lehajolok, ha felnézek, ha hirtelen megfordulok. Egész nap émelygek. Van, amikor "csak" 3-4 napig tart, de egyszer volt, hogy egy hónapig tartott. A reggeleim borzalmasak...percekig készülődök,  hogy egyáltalán felüljek

A másik bajom: a jobb vállam annyira fáj, hogy képtelen vagyok mozdítani a karomat. No, most el lehet képzelni, hogy vinnyogva, sírva öltözködök, nem tudok mosakodni normálisan, nem tudok fogni, a konyhában levenni valamit a felső polcról stb.

Ezeket nem is nyafogásból írtam le. Majd csak túljutok rajta...hanem eszembe jutott, hogy mennyi mindent kell majd még elviselni, átélni vagy szenvedni az embernek, mire az útja végére ér? Ezt senki nem tudja, de talán jobb is.

Most is itt a példa előttem, hogy mit kell átélnie az embernek. Apósom,  - aki mindig egy kőkemény, hideg, rideg ember volt, akinek nem volt soha egy kedves szava senkihez sem, még a saját gyerekeihez sem -, most ágyban fekvő beteg lett. És ez a kemény ember most ott tart, ahogy elkezdte az életét....magatehetetlenül, pelenkában, katéterrel a testében és etetni kell....és hiába volt egész életében kőkemény a családjához, hozzánk, én rettenetesen sajnálom. Olyan méltatlan hozzá az életének ez az utolsó szakasza :(  Neki ez jutott:(

Nekünk vajon milyen lesz az út vége? :(

Ugye


...így keletkeznek a felhők? :O :)



2012. november 16., péntek

Kezdem



Kezdem úgy érezni, hogy a házak és a bennük élő emberek valahogy hasonlítanak egymásra. Néha elgondolkozom azon, hogy én vajon milyen házra hasonlítok?
Méz és Lóhere c. film

2012. november 15., csütörtök

Jó szó



Müller Péter írása a Nők Lapja 2012. szeptember 5. 36. lapszámából

Ha visszaemlékszem, mik voltak életem legfontosabb pillanatai, gondolkodás nélkül azt mondom, azok, amikor valakitől egy jó szót kaptam.
Máig emlékszem rájuk.
Nem anyámra gondolok, nem is a tanító nénimre.
Idegen emberekre.
...
Jó szóval mindent el tudtam intézni az életemben. Haraggal, fenyegetéssel, gyűlölettel csak nagyon keveset.
Manapság azt gondoljuk, hogy farkasnak kell lenni, mert farkastörvények uralkodnak.
Nem akarom megbántani szegény farkasokat, akik a maguk morálja szerint sokkal őszintébben és nemesebben élnek, mint mi.
Én most arra a légkörre gondolok, amelyben élünk, ahol hiánycikk lett a jó szó, az őszinte mosoly, a másik megértése. Baráttalan, szeretettelen, jóság nélküli világban élünk, s ettől jobban szenvedünk, mint a nyomortól vagy a betegségektől.
... A szavak a lelkünkről árulkodnak. ...Egyre kevésbé bírjuk ki egymást.
Barátok  kis szigeten élnek, mint a hajótöröttek. Ritka kivétel a jó szó és a barátságos légkör, még egy párkapcsolatban vagy családban is.
Ezek a kis szigetek nemcsak vonzalomból, de menekülésből is jöttek létre: megpihenünk rajta, mint a guanón a hideg világból menekülő, elfáradt vándormadarak.
Hiába az őszinte vonzalom. Ha betör a külvilág - s ez rendszerint nemcsak kívülről, hanem belülről is, lelkünk gyógyulatlan sebein keresztül bugyog fel - megromlik a harmónia.
Legnagyobb nehézség manapság társat, barátot találni, s még nehezebb egy barátságot hosszan megőrizni.
A légkör ellenséges.
Feszült.
Ritkán derűs.
Inkább szorongó.
Félelemmel teli.
Gyanakvó.
Gyűlölködő.
A levegő negatív energiákkal terhes.
Ezért szokatlanul ritka élmény manapság a  szó.
Ha megkapod valakitől, hirtelen úgy érzed, megtisztul körülötted a levegő.
Élhetőbb lesz az életed.
...
"Az igazi közösség alapja a barátság" - mondja a bölcs Püthagorasz.
Ez ma nagy ritkaság.
A jó szó hiánycikk lett.
Korszerűtlen.
Pedig néha egyetlen jó szó is megmentheti az embert. Nem pénzkérdés.


Lélektakaró blogjáról...

Egy éjjelen azt álmodtam, hogy valóra válthatok egy kívánságot, egyetlen egyet. Azt kívántam, minden embernek legyen egy kívánsága: az első gondolat megvalósulása, ami ébredéskor rebbenő szempillájuk alatt életre kelti napjukat, hiszen az a legönzetlenebb lélekpillanat...azóta (el)hiszem a szeretet és lélektisztaság igaz erejét...ÁLMOMBAN.

 Moha

2012. november 10., szombat

Utazni


...készülünk holnap reggel. Az asztalra kiraktam már pár dolgot, nehogy itthon maradjon, többek között gyógyszereket is. Nézi a férjem, s nevetve mondja:  - Látszik, hogy nem vagyunk már fiatalok, mert a fiatalok antibébi tablettát pakolnak az útra, mi meg  derékfájás elleni krémet/gyógyszert, fájdalom csillapítót....

Most mit mondjak erre? Igaza van:)




Mindenki csak saját magát üti meg, ha elesik, és az elesés és a felkelés is senki másra nem tartozik ezen a világon.

Fekete István

Minden tűz



Minden tűz kialszik egyszer, de az ember megmarad, hogy újra és újra tüzet rakjon, és meglássa benne a saját örömét vagy bánatát.

Fekete István

2012. november 9., péntek

Ha a csend beszélni tudna


Kommenteltem


 Éva blogján és  hülyeséget írtam.
Utólag már javítottam és elnézést kértem, de nagyon bánt a dolog. Kellett nekem okoskodni...

Sajnálom.


2012. november 8., csütörtök

Kellemes hangok


jó zajok...

  • hullámverés
  • esőcseppek kopogása az ablakon
  • léptek alatt ropogó hó
  • babanevetés
  • madárcsicsergés
  • tűz pattogása
  • sok ember együttes nevetése
  • száraz avar nesze a talpak alatt
  • macskadorombolás
  • távoli harangszó

Ennyi volt felsorolva a Nők Lapja 2012. október 30.   44. számában

A felsorolásban szereplő kellemes hangok nekem is mind tetszik és még ami most eszembe jutott:
  • tücsök ciripelése
Ha van még tippetek, szívesen veszem ha megírjátok:)

Én csönd vagyok


Én csönd vagyok. Itt ne keress zenét.
Olyan vagyok én ebben a világban,
Mint az a gordonka, amelyet láttam
Egy szép úri szobában, a sarokban.
Húrjai elpattantak. A nyakán
Gyászfátyol van átvetve, néma flór.
S mégse volt érzelgős tárgy. Némi por
Fedte már. Megbékélt évek pora.
Oly fájdalom volt rája írva, melynek
Már csöndje a szent, mint a remetének,
Ki elfelejtett beszélni az évek
Magányában, - s cellája küszöbén.
Míg elkallódott életébe réved,
Már nem emlékszik régi bánatára:
Csak mintha némi fínom, messzi pára
Vérezné be a dús alkonyatot,
És tenné szebbé, istenibb titokká,
Melyhez nem illik más, csak némaság.
Üvöltsön hát a szájas sokaság,
Isten törött csellója, hallgatok.

Tóth Árpád

Kisminkelt ősz


...
Megcsap a kacérkodó, kisminkelt ősznek
boldogító, bolondos illata,
belém karol a távolban szőtt dallama,
és mire lassan mindezt átélném,
lényemet lénye elé oltárhoz vinném,
Ő köd köpönyegébe bebújtat,
s jégvirágként nyílik a lengő lehelet...

Varga Máté



Lélektakaró blogjáról

Sosem értettem, hová tűnt kezemből az első hópehely, amit oly boldog mosollyal szorítottam markom meleg mélyébe azon az igazi téli napon...mára tudom, hogy akkor is ott volt a tenyeremben, amikor én nem láttam, mert áttetsző cseppjei életbarázdáimon pihentek, és ott maradtak mindaddig, ameddig érezni akartam őket...ilyenek az emlékek is...láthatatlan, átalakult valóságcseppek...
Moha

2012. november 6., kedd

Ha


...nem gurulnék ki belőle, akkor óóó de szívesen elnyúlnék ebben a függőágyban:)


2012. november 5., hétfő



"A jövőnek sok neve van:
a gyenge úgy hívja, elérhetetlen,
a gyáva úgy, ismeretlen,
a bátor lehetőségnek nevezi."

Victor Hugo

Mikor?



Mikor táncoltál utoljára? Mikor táncoltál utoljára mezítláb?
Mikor táncoltál utoljára mezítelen talpakkal, önfeledten érintve a földet, életed ajándékát ünnepelve?


(Lucien Del Mar)

2012. november 4., vasárnap

Megnéztem...



...moziban a legújabb Bond filmet. Mit mondjak...láttam már jobbat is. Sokszor az az érzésem, hogy nem tudnak már semmi újat mutatni. Vannak a gonoszok, a jók és a gonoszok kikapnak a film végén 2:1 -re.

Hogy minek nézem meg mégis? úgy vagyok vele, hogy egynek elmegy. Ez is egy kategória a filmek világában. Ennyi kell.

Mindig is figyelemmel kísértem a "nagy" mozifilmeket és meg is néztük. A lányaim mindig ki voltak/vannak  akadva attól, hogy "perfekt"  (pardon..nem is vagyok beképzelt, igaz???:O) vagyok a színésztársadalomból, és nem csak a magyar színészek, hanem a külföldi színészeket is "ismerem". Pedig csak egyszerűen figyelemmel kísérem a történéseket az újságban (mindig elolvasom a kritikákat, ha azt írják baromi rossz, akkor azért is megnézem...), és a neten. Mindig is szerettem moziba járni. Mikor kicsik voltak a lányaim, emlékszem néha győzött a szenvedélyem, és az apjukra hagytam Őket, én meg önző dög módjára elmentem moziba, egyedül:) Akkor még nem volt mobiltelefon minden bokorban, hogy a film végén megkérdeztem volna, minden ok?... így rohantam haza, hogy vajon rendben van e minden. Hát rendben volt:))

Bár ez abszolúte nem illik ide, csak most jutott eszembe, hogy most az a nagy tervem/álmom, hogy Pesten elmenjünk egy jó színházi előadásra. Szervezés folyamatban...

2012. november 3., szombat

Gondolatok



Olyan lesz az öregségünk, ahogyan élünk. Lehet, hogy úgy végezzük, mint egy kihalt város, de az is lehet, hogy olyanok leszünk, mint egy hatalmas fa, amely jelentőségteljes marad még akkor is, ha már nem tud megállni a lábán.

Paulo Coelho: Gondolatok az öregségről

2012. november 2., péntek



Élsz egy városban, azt hiszed, ismered. Ó, dehogyis ismered! Ha azt akarod, hogy egy város a tied legyen, nyiss be a kapukon, fordulj be az udvarokba, sétálj föl a lépcsőkön, lebbentsd meg a függönyöket az ablakok mögött… Köszöntsd szíves szóval a házak lakóit és hallgasd meg a történetüket. Ha így teszel, lassan tied lesz a város, ahol élsz.
Schäffer Erzsébet: Hol nem volt - életek, mesék, pillanatok (részlet)