2013. február 27., szerda

Egy kirakatban


...láttam ma:

"...hogy legyen az otthonom olyan, mint a mennynek egy darabja a földön."

Mitől lehet olyan egy otthon? kinek mitől "mennynek egy darabja a földön" a lakása, háza?
Drága lakberendezéstől? mert ezt egy lakberendezési bolt kirakatában láttam.

Nekem attól szép és jó a házam, mert jól érzem magam benne. Mert azt lehet mondani, minden téglához hozzáértünk, rengeteg két kezünk munkája van benne. Emberléptékű - mindig ezt szoktam mondani rá, ha kérdezik milyen. Nincsenek  drága luxusberendezések, de kényelmes, otthonos, élhető benne minden.

 Hosszú éveken át csinosítgattuk, szépítgettük. Ma már újra lehetne kezdeni mindent rajta. Pontosan most 23 éve, hogy elkezdtük építeni, április végére "jöttünk ki" a pince/garázs szintből, tulajdonképpen akkor kezdődött maga a ház építése és rá hat hónapra beköltöztünk. Nagyobbik lányom  még nem volt másfél éves, a kisebbik kora tavasszal már "ült" a pocakomban. Akkor még "kalákában" sok segítséget kaptunk munkatársaktól és azoknak a segítő embereknek főzni kellett, viszonozni a munkát. (Nem messze volt a lakásunk az építkezés helyétől.) Volt, hogy 13-15 embernek főztem, amit az első emeletről (no lift) lehordtam az alattunk lévő nagy garázsba, ugyanis csak ott tudtam megteríteni annyi embernek. Kaja, tányérok, evőeszközök le, utána fel, elmosogatni. Ez lejátszódott reggel és délben megismételve. Közben ott a kicsi gyerek rajtam. Semmi segítségem nem volt, szülők több, mint 100 km távolságra, csak magunkra számíthattunk.

Emlékszem, mikor átköltöztünk az új házba, mi maradtunk utoljára a kicsi lányommal a régiben. Ült a tök üres nappali közepén és játszott a nála lévő babájával. Aztán mi is átmentünk, ott volt az egész népes csapat, munkatársak és akkor ott voltak Anyáék, Testvéremék is segíteni. Óriási lábas pörkölt burgonyával...ez volt a menü és mindenki oda ült, ahová tudott. Aztán elment mindenki, mi maradtunk ott akkor már majdnem négyen, a pocaklakó miatt:)...és leültem a leendő étkező közepén a kőre és csak sírtam meg sírtam. Az örömtől, a megkönnyebbüléstől, mindentől. Úgy egy hét alatt nagyjából a helyére került minden és nekem be kellett mennem a kórházba, mert a stressz meg gondolom a hajtás miatt is problémák adódtak a terhességemmel. Végig bent feküdtem vele, míg meg nem született.

Szóval, nekem ettől mennynek egy darabja a házunk. Ide született, itt nőttek fel a gyermekeim és bizony megtapogattunk benne a munkánk által minden négyzetcentimétert.

12 megjegyzés:

  1. Íme, az otthon története: küzdelmes, de szép!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Éva, azért (is) tudjuk nagyon megbecsülni.

      Törlés
  2. Van, akinek lakása van, van akinek otthona. A kettő között a lélek a különbség.
    Tele lehet pakolni drága, "dizájnos" bútorokkal, attól az még nem lesz "otthon" és lehet bele rakni olcsóbb, vagy örökölt, kopottabb bútorokat, ha az ember szíve, lelke benne van, az az igazi otthon :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. nagyon jól mondod!
      láttam én már olyan otthont, amit csak szaklapokban lát az ember, lakberendező által, legújabb olasz bútorokkal berendezve és láttam a benne élő házaspárt. Látszott, hogy a világon semmit nem jelentett nekik, semmi érzést nem tapasztaltam, hogy örülnének neki vagy csak azt, hogy jól érzik magukat benne.

      Törlés
  3. Érthető az érzésed a házatok iránt. :)
    Mi panelban lakunk, meglehetősen retro :) belülről is, de nem baj, így is szeretjük :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. három évig mi is egy kétszobás panelban laktunk, csak a szomszédék szóltak (akik szintén építkeztek), hogy volna egy telek mellettük eladó, így aztán szocpol, hitel stb. és belevágtunk:) Azt a lakásunkat is szerettem, mai napig ránézek, ha arra járok.
      Ez most már nagy kettőnknek (107 nm) a lányok ritkán járnak haza, de a férjem ragaszkodik hozzá.
      Persze, mert nem neki kell takarítani :D

      Törlés
  4. Ez egy nagyon-nagyon kedves és szép bejegyzés lett! :)
    "...hogy legyen az otthonom olyan, mint a mennynek egy darabja a földön."
    Nekem erre rögtön az ugrott be, hogy rendezzem be magam és tükrözzön engem. ^^

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. így van, maximálisan engem/minket tükröz a lakás berendezése

      Törlés
  5. Szerintem is attól, hogy jól érzem magam benne, hogy a körülvevő tárgyak fontosak, hogy mindegyikhez kapcsolódik valami érzés, hogy ők vannak értem és nem én értük, hogy benne van a két kezem munkája... és igazából én vagyok, engem tükröz...

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Én csak a magunk formálta, alakította lakásban érzem jól magam, a mi kényelmünkre praktikusan kialakítva, az általunk jónak tartott színvilágban.
      A két kezünk munkája meg benne volt/van jócskán:)

      Törlés
  6. drága! igen ott van az ég veletek. és egy darab a kicsikéidnél is.
    ölellek.

    VálaszTörlés

Megköszönöm, ha írsz...de tudnod kell, hogy a kommentet moderálom.

Türelmet kérek, ha nem jelenik meg belátható időn belül a megjegyzésed, mert annak oka lehet: úton/házon/magamon kívül vagyok.