2013. február 2., szombat

Mert szép

"...figyelem a magam lelkét. Milyen rakoncátlan és milyen telhetetlen lélek ez. Merre s meddig fog nyargalni velem. Minden napom eseményes, minden kis rezzenésére az életnek hatalmas kórusokkal felel a szívem. Intenzív életakarattal és szilajsággal élek. Nem kerülnek el a katasztrófák. Mert magam sem akarom elkerülni őket. (...) Harmincéves koromban a halál torkából menekülök. ... asszonyok mentek s jöttek az életemben. Visszanéztem a tizedikre. Láttam, hogy csupa haszontalanság. Ám milyen szép az életnek minden haszontalansága. És én temérdek haszontalanságot cselekedtem."
(Ady Endre: Vörös felhők alatt)
Znn blogján olvastam

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megköszönöm, ha írsz...de tudnod kell, hogy a kommentet moderálom.

Türelmet kérek, ha nem jelenik meg belátható időn belül a megjegyzésed, mert annak oka lehet: úton/házon/magamon kívül vagyok.