2013. március 25., hétfő

Apró részletek III.


Emlékszem...(minden rendszer és minden időrendi sorrend nélkül, ahogy eszembe jutott) 

{nyugi, már csak ennyi van:D} 

  • nem voltam még három éves, az egyik rokonomnak volt az esküvője (falun, akkor csak háznál voltak még az esküvők)és a tortáról leszedtem/megettem a díszítésnek rárakott meggyet és hogy tettek éjszaka a bevetett ágy tetejére, ott aludtam.
  • volt egy éjjeli lámpánk, én annak a kapcsolóját szétszereltem és piszkosul tetszett, hogy „csíp” a vezeték, ahogy hozzá értem. Fogalmam sem volt, hogy az árammal játszok éppen, Anyáéknak meg végképp meg sem fordult volna a fejében ilyesmi. Csoda, hogy életben maradtam, mert nem egyszer megcsináltam ezt...
  • arra az extázisra, amit az első hűtőnk jelentett...hogy most már csinálhatok magamnak annyi fagyit, amennyit akarok...aztán soha nem csináltam
  • az őrsgyűlésekre...őrsvezető voltam...mi voltunk a Mókus őrs :D  az úttörő nyakkendőmet tavaly nyáron megtaláltam Anyánál...
  • a közgazd. szakközépre (milyen büszke voltam, hogy oda bejutottam...) tanáraimra, osztálytársaimra
  • a gépírás órákra, ahol eleinte - szerintem - senkinek nem volt annyi egyese, mint nekem...aztán a tanár néni mellém állt és felhozott négyesre...volt egy vonalzója, ami hatásos érv volt arra, hogy figyeljek oda :D 
  •  politikai gazdaságtan órákra, a pad alatti lázas (regény)olvasásokra, a fiúk Népsport forgatására
  •  súgásokra, puskázásokra 
  • óriási kosármeccsekre - (kosaraztam négy évig)  
  • a szünetekre, mikor stúdióztunk...mi adtuk a zenét szünetekben
  • az iskolai kirándulásokra...
  • ...mikor Nagymaroson az állomástól az ifjúsági táborig végig vonítottuk az utat, hogy „Mátészalka gyászban van, Mátészalka gyászban van, Gacsaj Pesta halva van, Gacsaj Pesta halva van...” Aki ismeri ezt az örökbecsű nótát, az tudja, hogy el lehet ezt húzni dallam szempontjából...
  • a meccsre a Népstadionban (akkor még az volt..)
  • az iskolai almaszedésekre ősszel...és az otthoni almaszedésekre...
  • otthon az udvaron, a több száz láda alma tömény, semmihez sem hasonlítható finom illatára
  • a szerenádozásra negyedikben...gyalog bejártuk az egész várost és hullafáradtan értünk vissza a koliba
  • a kollégiumra...megtanított közösségi életre, önállóságra, elfogadásra, lázadásra, tiltott cigizésekre, az esti futás szeretetére
  • hatalmas kollégiumi bulikra a testvér kollégiumi fiúkkal
  • utazásokra a koliból haza 
  • máig tartó diák barátságokra 

...és mennyi minden van még egy ember életében...megszámlálhatatlan sok kis történés, amiből felépülünk.

Emlékszem.... Mindenre. Soha, semmit nem felejtek el. Nem is tudnám. Nem is akarom

Örüljetek, mert vééééége, hurrrááá:)

 

18 megjegyzés:

  1. Vége? Ne már!!!! Olyan jó veled emlékezni. Csak tessék még gondolkodni! Akarjuk!(biztosan nem csak én)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. áááá, az már majdnem a jelenkor lenne, az nem olyan érdekes, mint a gyerek- és kamaszkor, a régi világ:)

      Törlés
  2. Anonymous3/25/2013

    Úristen, mennyi hasonló emléket hoztál most fel bennem, az őrsi órák...nótafa voltam, a közgazd. szakközép szintén....gépírásórán vonalzóval ütötte a taktust a tanárnő, vagy zenére kellett.., a kolesz, egy hónapban egyszer jöhettünk csak "hazautazásra" de nem bántuk ám.... Egy pillanatra újra végigsuhant életem egyik legszebb időszaka, köszi Neked :)) Eszter

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. igen, a koli, imádtam...sok mindenre megtanított. Szép négy év volt nekem is:)

      Törlés
  3. Én is nagyon szeretem ezeket az emlékezőkéket.
    Nálam az első fürdőkádunk okozott extázist. :-)) Még nem volt ugyan melegvíz, de anyu melegített nekünk a gázon, hogy fürödhessünk az új kádban. De jóóóó volt. Azelőtt csak lavór hétköznap, szombaton meg fürdés-hajmosás a teknőben. Az is jóóóó volt. :-) Főleg mikor egyszer addig ficánkoltam a hokedlira állított teknőben, míg le nem dőlt, és úszott az egész konyha meg én is.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. :D bizony Pipulka, eleinte nekünk sem volt fürdőszoba, dehogy volt:) jó nagy lavor, volt vagy 1 m átmérőjű, Anya remekül lecsutakolt benne mindig:)
      Aztán a fürdőszoba mikor elkészült, nem volt még villany bojler, hanem olyan fatüzelésű bojler volt, ami télen nagyon jó volt, mert melegvíz is volt és a f.szoba is felmelegedett.

      Törlés
  4. Anonymous3/25/2013

    Áááá, szóval Ti is lavoárban ! Hatalmas fehér zománcos volt a miénk, négyen voltunk testvérek, na mire anyánk végzett velünk..ezt jól kibeszéltük ugye? Eszter

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. tökéletes volt az is Eszter:) bennem máig él az emlék, hogy csutakolt le benne Anya, nyáron volt hogy súroló kefével, olyan retkes volt a kezem, lábam:)

      Törlés
  5. Hogy ne ismeteljek masokat, az alma illata, ize, ahogy froccsent harapaskor..azota sem ettem hasonloan finom izu almat..Kosoznet:)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. ezt bátran kijelentem, hogy olyan íze egyetlen almának nincs, mint a szabolcsi jonatánnak szeptemberben :))

      Törlés
  6. DJ most nem tudom, hogy tegyem-e ki a megjegyzésed, vagy nem? :)

    De egyébként nem tudom, hogy ki lehetsz, mert ha a végzés évét írtad zárójelben, én egy kicsit később végeztem:)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. bocs, erre nem gondoltam:) eszembe nem jutott volna...:)

      Törlés
  7. Szép napos időt!
    Alma szedésre ott Debrecenből külön vonatok indultak. Iskolánk Tisztavíz nevű településen szedte az almát és szüretelte a szőlőt.
    Kollégiumunk volt a Zákány utcában akkori Móra. Ma Hunyadi János Általános Iskola. Testvér Kollégium az Apafi volt.
    Hazautazáshoz kérelmet kellett a Kollégium Igazgatójához minden csütörtök este beadni. Volt izgalom, hogy az engedélyt megadja. Szinte mindig megadta.:-) Egyszer visszavonta, mert összekötöztük egyik társunk szekrényében a benne rendetlenül tároltakat, ami a szilencium kezdésre késve érkezőnél ép a szekrénye kinyitásakor törte meg a szilencium szentségét. Nevelőink ezt nem annyira értékelték.
    Mindez mégis úgy megszépült így visszatekintve hálás vagyok, hogy így neveltek.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Tibor, az kéne, szép napos idő:)

      Bizony, a nagy almaszedések...minket busszal vittek mindig a helyszínre, reménykedtünk, hogy jó sokáig tart az utazás:)

      A hazautazások...én soha annyi esküvőn, keresztelőn, ballagáson nem voltam, mint abban a négy évben...a cél érdekében bizony füllentettünk, hogy a havi egy hazautazásból több legyen.

      Szilencium...óóó azok a ténykedések suttyomban, ha már kész voltunk a tanulnivalóval :)...füldugó a fülemben, a vezeték elrejtve gondosan a hosszú hajam alá, és hallgattam a rádiót, ami a padba volt betéve...vagy az olvasások a pad alatt. Persze ezeket csak akkor műveltük, ha a nevelőtanár ott ült velünk...ha nem volt ott, elszabadult a pokol :)
      Jó volt az a négy év, tényleg jó volt:)

      Törlés
  8. Ezt jó volt olvasni! :)
    És tud gépírni a Hölgy??? ^^

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Mint a villám:) de tényleg, azt lehet mondani, hogy perfekt lettem belőle. A munkám során is szükség volt rá, meg ez is olyan, mint a biciklizés: nem lehet elfelejteni:)

      Törlés
    2. Hát, nővérem meg tudná cáfolni a biciklizéses hasonlatot. :D
      De egy újabb ember aki tud...pacsit ide! ^^

      Törlés
    3. Neeee mááár:O elfelejtett biciklizni?:D

      mármint mit tud? biciklizni vagy gépírni?:D én mindkettőt :)

      Törlés

Megköszönöm, ha írsz...de tudnod kell, hogy a kommentet moderálom.

Türelmet kérek, ha nem jelenik meg belátható időn belül a megjegyzésed, mert annak oka lehet: úton/házon/magamon kívül vagyok.