2013. április 23., kedd

Telefon


Minden reggel/nap hívom Anyát telefonon.  Capuccino, telefon kézbe és hívás... "Kikészít" :)

Én: szia Cseppem, hogy vagy, mi újság?
Anya: szia Kincsem, nincsen semmi, felkeltem már öt órakor.
Én: Mert? mi volt olyan sürgős? Kiabáltak a tyúkok kajáért, vagy mi?
Anya: hááát, kávét kellett  főzni, adtam enni a tyúkoknak, megkötöttem a kutyát meg enni adtam neki. Fűűűbe fejbe verem egyszer ezt a piszkos kutyát, akkora gödröket ás minden reggelre az udvaron, hogy nem győzöm betemetni.
Én: dehogy vered fűbe fejbe mindjárt mondod, hogy tutyuli-mutyuli, így a kutya, úgy a kutya:)
Anya: dede, meglásd...
Én: mit fogsz ma csinálni?
Anya: vetek egy kis krumplit
Én: de hisz' azt mondtad, hogy nem vetsz, még tavalyról is van ott két és fél zsákkal, ki fogod dobni!
Anya: hááát, először nem akartam vetni, de én nem fogok egy kis új krumpliért a boltba szaladgálni.
Én: Anya, 8000 forintért felszántattad a kertet, aminek a 95%-ba nem vetsz semmit, nyáron többször kaszáltatod az egészet 2000 ft/alkalom, minek kellett akkor felszántani?
Anya: nem bírtam nézni, hogy nincs felszántva (:O)
Én: 8000 ft-ért megvehetted volna az egész éves zöldség szükségletedet...
Anya: amíg bírom csinálom jányom.
Én: jah, kínlódsz vele, locsolod, kapálod, gyomlálod, aztán a zöme ott marad a kertben, mert nem kell senkinek.
Anya: nem baj, legalább van mit csinálni.
Én: jah...mit fogsz még csinálni?
Anya: elmegyek a boltba. (tesóm mindig bevásárol neki, de muszáj menni egy kört, ilyenkor összeszedi a híreket, hogy mi történik a városban (faluban) :D
Én: egyéb program?
Anya: várom a vízvezeték szerelőt, ígérte hogy jön ma, de ha nem jön, felhívom telefonon, oszt megnézheti magát! {Nem ment...felhívta...pasi megesküdött, hogy holnap reggel megy :) Hatásos lehetett az Anyukám:D}
Én: van még valami sürgős tennivalód mára?
Anya: lehet legyomirtózom még a kertet, hogy ne induljon be a gaz.
Én: jah, két hetente gyomirtózod, mégis nyakig ér a dudva nyár végére.
Anya: mit csináljak vele, ha a szomszéd kertet nem művelik? (igaz, egyik szomszédja sem műveli a kertjét, nyakig érő gaz van benne, persze a fűmagot átfújja a szél....)Azért az csúcs, hogy Anya 75 éves létére megtermeli magának a zöldségeket, palántáz, kapál mindent megcsinálgat (Hál' Istennek) és a fiatal, életerős szomszédai meg a világon semmit nem csinálnak...

Szóval, ilyen és ehhez hasonló párbeszédek zajlanak reggelente Anya és lánya között:)

Drága csepp Mamám...nagyon sokáig szeretnék még veled beszélgetni.

38 megjegyzés:

  1. Hááát a gondolataim néha nekem is ilyenek...néha számolok osztok szorzok...(aztán mint amit tegnap meséltem szétégettem magam a hétvégén)
    De nekik kell "valamit" csinálni. Állandóan :) És ez jó. És jó sokáig tevékenykedjenek csak! :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Tudom én azt! mindig azt mondom,inkább ilyen tevékeny, aktív legyen, mint ne adj Isten beteg legyen és ágyban feküdjön!

      Igen, legyenek csak tevékenyek, nagyon sokáig:))

      Törlés
  2. ...és ezzel lesz üde és friss. Kedves beszélgetés, ahogyan félted őt. :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Mindig féltem, mert jóval többet vállal, csinál, mint amit elbírna, de nem bírok vele:)

      Törlés
  3. Hát ez marha ismerős. :-)) Hallom jónéhányszor egy nap. :-))
    Tavaly aszonták jövőre kész, vége, nem ültetnek semmit, a gyerekek füvezzék be, azt kész, nem kínlódnak ők már.
    No itt a tavasz, aztán gondolhatod mi maradt a tavalyi ígéretekből. :-D Egyik kezükbe a bot, másikba a kapa, azt csak bosszankodnak, hogy nagy a tyúkhúr, borzasztó drága a vetőkrumpli, az emberek, akiket fogadtak ócskán ásták fel...ésatöbbi. Én meg hallgatom, csóválom a fejem, fogom az ásót, a kapát, a dughagymát....ésatöbbi :-))))

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Pipulka, ezt olyan jól leírtad, mintha Anyát hallanám :D detto, Ő is:))

      Törlés
  4. Ezek az anyukák már csak ilyenek. :) De így a jó..... Jó egészséget és hosszú boldog életet neki-k :))

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. vajon mi milyenek leszünk, ha egyáltalán megérjük ezt a kort?

      szerintem pont ilyenek:)

      Úgy legyen! és köszönöm

      Törlés
  5. Hát, én is egy fiatal és életerős szomszéd vagyok, aki "nem csinál semmit", de mentségemre legyen mondva, azaz kérdezve, mikor? Korán reggel el, késő este haza (egész napi meló után örülök, hogy élek), hétvégén meg inkább a kisfiammal foglalkozok...
    ... az idősek pedig nem is tudnának a kert nélkül élni már talán, az ad keretet az életüknek. Menni, dolgozni, csinálni, és igazából mindegy is, hogy ráfizetés, de történjen valami, és ez is érthető...

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Jaaaaj, Teeeee:) az Anya fiatal szomszédai OTTHON vannak, nem dolgoznak!...így, szerintem, kitelne az idejükből, hogy legalább ne legyen égig érő gaz náluk, még ha nem is vetnek bele semmit.

      Törlés
    2. Jaaaaa.... jóvanna! Így teljesen jogos :)
      én meg csak olyan ruhát próbálgassak felvenni, ami illik is rám :D

      Törlés
    3. <3

      nem is gondoltam rá, hogy félreérthetően írtam, jól tetted, hogy írtad, így korrigálhattam, ha csak megjegyzésben is!

      Törlés
    4. Szerintem csak én vettem magamra, mert engem is egyfolytában piszkálnak a szomszédok, hogy hogyan néz ki a kert...
      csak míg ők otthon vannak, százan vannak, egyfolytában kapirgálnak, úgy könnyű, én meg... :)

      Törlés
    5. jaja, tökéletesen megértelek!

      írhatnám, hogy ne törődj velük, de tudom, hogy úgyis bántja az embert, ha piszkálják olyanért, amit nem tud megoldani úgy, ahogy másnak jó lenne.

      Törlés
    6. Hááát... a múltkor úgy beszólt az öregasszony, hogy közöltem vele, hogy még egy szó, meghirdetem a házat de kifejezetten "olyan" cigány vevőket fogok keresni... :) aztán el lehet gondolkodni, hogy az én gazosabb kertem az ugató kutyával, vagy... de akkor már késő lesz! :)
      Azóta csend van.
      :D

      Törlés
    7. jujjj, ez nem semmi lehetett, de ezek szerint hatásos volt:)

      Törlés
    8. Muszáj volt határozottnak lenni, mert a banya megkeserítette az életemet... lehetne róla mesélni... :S

      Törlés
    9. erre szokták mondani, hogy rossz szomszédság török átok...van ilyen, sajnos.

      Törlés
    10. pipulka4/24/2013

      Cirnyó, viszont a szomszédasszony fogadjunk, hogy nem tudja a mondandóját ilyen gyönyörű alliterációval megfogalmazni: A kert keretet ad az életükhöz.
      :-))

      Törlés
  6. Kívánom hogy sokáig beszélgessetek még. :)

    VálaszTörlés
  7. Anonymous4/25/2013

    Az én anyám is 75-be lép idén, de még most is olyan szép, hogy senki nem mondaná...
    A munkabírása meg dettó, de ahogyan tud panaszkodni, fél napos kertészkedés után, itt fán ott fáj... én meg mondom: jaj Mama ha én még így fogom magam bírni ebben a korban mint te, úgy szeretném ha csak ennyi bajom lenne, ha még élni fogok egyáltalán..
    Szerencsések vagyunk Orsi, még jó sokáig legyen így! Eszter

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Bizony, én sokszor gondolok arra, hogy lehet meg sem éri az ember ezt a kort, ha meg megéri, lesz e bennünk annyi vitalitás, mint ami a Te meg az én 75 éves anyukánkban van.

      Mennek, csinálják, kicsit panaszkodnak, de nem lehet bírni velük:) amit a fejükbe vesznek, úgyis megcsinálják:)

      és igen, így legyen még nagyon sokáig!

      Törlés
  8. Drága Anyukák :) az enyém is hasonló, szerencsére!! :) Jó egészséget Édesanyádnak!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. jah, én mindig azt mondom, drága kis moci-ince:) tudod, olyan kis örökmozgóak:)

      Köszönöm drága Jenever, én is kívánok a Te Anyudnak nagyon jó egészséget:)

      Törlés
  9. Jajj Orsi, ezt nagyon jó volt olvasni! :) nekem a nagyim ilyen, PONT ilyen (79 éves), bottal megy ki a kertbe, persze nem bír már semmit normálisan csinálni, de ugye muszáj, mert a kert parlagon (még egy kis része sem) ugye nem maradhat...anyukám meg apukám meg beledöglenek a mama kitalációba (vagy 1500 bokor krumpli ültetés pl. aminek a felét meg sem esszük, elrohad, és dobjuk ki :D ). Szóval nagyi az agytröszt, ő kitalálja mi ültet, mennyit és hova, majd elkezdi, rájön, hogy nem bírja, és akkor szól anyuméknak, hogy csinálják már meg. :) Anyukámék meg nagyon örülnek neki. :) amúgy egyet értek, nekik a kert már maga az élet! És ha értelmetlenül is gondozzák, akkor is addig jó, míg tevékenykednek, mert a semmittevés csak rossz irányba visz.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia Ditti:)

      Annyira örülök, mikor olvasom, hogy mások is megtapasztalják, megélik ezeket az apró kis történeteket, vagy hasonlóságot fedeztek fel az írásokban:)

      Én már csak csóválom a fejemet, mikor Anya előáll egy-egy ötlettel, de mindig elhessegetem a "rosszallásomat" azzal, hogy tényleg ez élteti Őket, a tenni akarás, a tenni vágyás, és örüljünk annak, hogy vannak terveik a jövővel kapcsolatban.

      Úgyhogy...hajrá Nagyik, hajrá Édesanyák :)

      Törlés
    2. :) elég sok elütés volt az előző hozzászólásomban, de azért örülök, hogy értetted a lényeget.
      A kedvencem: a kertből augusztusban/kora ősszel nem engedi, hogy szedjünk fel új krumplit (hagy nőjőn még!), megveteti anyumékkal a zöldésgesnél, és mire elkezdi kiásni a kertben (október), már rég megvénültek...szörnyű. :D
      A másik kedvenc: ha belepusztulunk is, le kell szedni az ÖSSZES meggyet és cseresznyét a fáról, nem számít, hogy a kamrapolc már tele van, és amúgy sem nagyon tudunk vele mit kezdeni, fán gyümölcs NEM maradhat. És tök jó a létrával botorkálni a a csutkára beültetett kertben. :)
      A harmadik, és befejeztem: toporog szegénykém a kertben, kezében a vetőmaggal (vagy 600 m2 a kert), na ezt hova vessem?-kérdezgeti. Nincs neki hely, állapítja meg. Szoktuk neki mondani, hogy kicsi a kert, ugye mama? És minden évben kérjük, ne ültessen már babot a szőlő és a krumpli közé, mert 1. ott úgy sem terem, 2. nem lehet tőle lépni, azért minden évben csak beülteti, mert hisz máshol bevetette mással, és nem maradt a babnak hely. :D
      Na szóval így vagyunk mi. Örülök, hogy nem vagyunk egyedül ezekkel a problémákkal, amik tulajdonképp nem is problémák. :) Szuper a blogod amúgy! :)

      Törlés
    3. óóó, hogyne értettem volna:) ahogy írtad, megjelent előttem az én Nagymamám...akár én is írhattam volna azokat, mint Te:)

      Én falun nőttem fel, nekünk volt vagy 600 négyszögöl a telek, a kert, mégis minden négyzetcentiméter be volt ültetve, vetve. Apáék a hajukat tépték sokszor, mikor meglátták, hogy be van szuszakolva mindenhová még egy karalábé palánt, vagy még egy sor bab vetve a kerítéshez, vagy a kukorica tövéhez még vetve egy kis futóbab, hogy majd a kukorica megtartja....meg sorolhatnám még:)
      Mai fejjel már tudom: régen az idősek megtanulták, hogy szükség van mindenre, ami élelem, mert senki nem adta a kezükbe, mindent maguknak termeltek meg, nem emelhették le a szupermarketek polcairól.

      És így van, ezek nem problémák ám, kicsit megmosolyogjuk az idősek ilyen fajta nyüzsgéseit és nyugtázzuk, hogy azért még jó sokáig őszítsék meg az embert az ilyen húzásaikkal:))

      Köszönöm Ditti! :) és írj csak bátran sokat, én örülök neki!

      Törlés
  10. jajj de jót mosolyogtam! :) Igen, mi is agyvérzést kaptunk mindig, amikor MINDENHOVÁ még egy kis paprika, karalábé, kelkáposzta palánta került, a tulipánok közé is olykor! :) A még egy sor bab is nagyon ismerős! :)
    Ja és persze kelkáposztát alig ettünk a kertből (volt vagy 50-60 db ültetve), mert kell a zöld télire a tyúkoknak. :D
    És hányszor elhangzott, hogy "jövőre ide-meg ide semmit nem vetek, mert itt úgysem terem semmi, mert árnyékos", de valahogy mégis csak minden évben került oda is ez meg az. Igen, nekik a mai napig nagyon fontos, hogy minden cm-et hasznossá tegyenek, csak amikor már nem bírják, és másoktól várják el, hogy minden munkát elvégezzenek (különben meg megy a hiszti, ha nem csinálják meg anyumék), akkor már nem olyan vicces...hogy ne legyen balhé, csinálják anyumék még él a mama, csak munka mellett szegényeknek nagyon nehéz. Pedig alapvetően ők is szeretik a kertet, de nem ilyen eszement módon.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nehéz jól cselekedni:) a legjobb, amit tehet az ember, hogy rájuk hagyja, mert úgyis az lesz, amit ők akarnak:)

      Nekem már régen nem él Nagymamám, én már Anyával vívom ezeket az apró kis harcokat, persze hiába :)

      Törlés
  11. :)
    Igen, a nagyszüleim is így csinálták még egy-két éve! :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. mi is ilyenek leszünk! ha megérjük... :)

      Törlés
  12. Én ugyan nem leszek ilyen. :-D Csak fekszem majd a nyugágyamon és nézem hogy nő a fű., és örömmel gondolok rá, hogy már nem vagyok házigondozó, és nem kell ilyen baromságokat csinálnom. :-DDD Majd csinálja helyettem a házigondozó.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Na, erre befizetnék:D Pipulka a nyugágyon tétlenül ...ahha...pont olyan vagy Te, hogy megállnád, hogy ne csinálj semmit:))

      Törlés
    2. pipulka4/26/2013

      Meg én! Merengő tipus vagyok. :-)

      Törlés
    3. Öt perc múlva felugranál, mert eszedbe jutott valami és azt gyorsan meg kell csinálni :D

      Törlés

Megköszönöm, ha írsz...de tudnod kell, hogy a kommentet moderálom.

Türelmet kérek, ha nem jelenik meg belátható időn belül a megjegyzésed, mert annak oka lehet: úton/házon/magamon kívül vagyok.