2013. május 23., csütörtök

Kancsendzönga


Sinkovics Gábor jegyzete a Nemzeti Sport 2013. május 23-i számában

...

"Hogy Isten közelségét kerested, hogy a legmagasabb csúcsokra vágytál, hogy nem volt intő jel számodra mindaz, ami a Magas-Tátrában történt.
Pedig alighanem üzenet volt.

A Teremtő üzenete, hogy te, Erőss Zsolt, fogd vissza a tempót, ne akard megérinteni a Teremtő jobb vagy bal lábát, maradj a földön, ahol boldoggá tesz Hilda, a feleséged és persze a gyermekeid. De te menni akartál, újabb csúcsok felé törtél. És már senki sem csodálkozott, amikor nekivágtál a 8586 méteres Kancsendzönga meghódításának, és ment veled Kiss Péter, az ifjú, a még szinte gyerek. A te követőd, a te egyik követőd. Mert hatással voltál az emberekre. Szinte mindenkire. Nem elég a család adta boldogság - te többre vágytál. Magasabbra, még magasabbra.

Ez volt a te sorsod, a te utad.
Kancsendzönga és az Isten közelsége.
Azt mondtad, hogy ez az élet.
S közben a halál végig ott állt lesben."

13 megjegyzés:

  1. Sokat gondolok rájuk.

    VálaszTörlés
  2. Nem tudom miért, de én megértettem Zsoltot...Akkor is megértettem, amikor amputáltatta a lábát azért, hogy újra mászhasson. Miközben pedig sokan hőbörögtek.
    :(

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. ahogy Sinkovics Gábor is írta: "azt mondtad, hogy ez az élet" - az volt, az élete...

      Törlés
  3. Nekem is sokszor eszembe jutnak. :(

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Erőss Zsolt elvesztése is tragédia...de az a gyerek, az a 26 éves 'gyerek', a társa...rettenetes:((

      Törlés
  4. Szomorú vagyok...és elgondolkodok...

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Flóra, szerintem mindenkit megrázott ez a hír.

      Törlés
  5. Nagyon sajnálom szegényt de kétségtelen, hogy neki ez volt az élete és ezért felesleges nyűglődni azon, hogy jaj felelőtlen volt meg van egy felesége és két gyereke akiket itt hagyott...
    Nyugodjék békében!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ő választotta ezt az utat.
      Lehet soha nem találják meg a testüket sem, ahogy nagyon sok tragikusan elhunyt hegymászóét sem a Himalájában.

      Törlés
  6. Elgondolkodtat a kérdés, hogy ki az önző, aki feleségét, gyermekeit hátrahagyva álmainak él, vállalva, hogy bánatot okoz ezzel nekik, vagy a szülő, feleség, aki visszatartja őt álmai megélésében, hogy ő maga ne szenvedjen a hiányától?

    Majd egyszer meghallgatjuk a gyerekeit is arról, hogy mi a véleményük. Addig is mindenki megfogalmazhatja a sajátját, hogy hősködés volt amit csinált, vagy egoista.

    Mindenesetre az emlékét/emléküket hagyjuk azért tisztán!!

    VálaszTörlés
  7. Nem éltem az életét, nem tudom mi motiválta abban, hogy úgy éljen, ahogy. Az, hogy számomra más a fontossági sorrend, nem jelent semmit, csak azt, hogy egy másik ember vagyok.
    Mióta gyerekem van, százszor is meggondolom mit teszek, és igyekszem elkerülni a kockázatát annak, hogy árván maradjon. De ez sem jelent semmit, hiszen csak "simán élni" sem kevésbé veszélyesebb, mint hegyet mászni...
    Ki vagyok én, hogy bárki felett pálcát törjek? Mindenki úgy él és hal, ahogy az számára megvan írva.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. így van, nekem is ez a véleményem...senki felett nem pálcát törni és hagyni mindenkit, hogy járja azt az utat, ami számára meg van írva....

      Törlés

Megköszönöm, ha írsz...de tudnod kell, hogy a kommentet moderálom.

Türelmet kérek, ha nem jelenik meg belátható időn belül a megjegyzésed, mert annak oka lehet: úton/házon/magamon kívül vagyok.