2015. június 30., kedd

Ezt nézem meg ma...


A Nagyerdei Szabadtéri Színpadon. Ilyenkor aztán van égbolt nézegetés: lesz eső, nem lesz eső? Remélem nem...

Noël Coward: Vidám kísértet

fotó: internet


Valószínűtlen bohózat két felvonásban a Játékszín előadásában.

Coward klasszikus, filmvászonról is ismert vígjátéka a Játékszín sztárszínészeinek előadásában.

Charles és Ruth házassága nem épp a tomboló szenvedélyről híres, mindenesetre kényelemben és megértésben telik. Charles író, és a következő regényéhez esettanulmányt végez: meghív egy médiumot, rendezzen szeánszot a házukban. A játék komikus fordulatot vesz, amikor rájönnek, visszaidézték a hét éve elhunyt előző feleséget, Elvirát, akinek esze ágában sincs újra eltűnni férje életéből.
Az 1940-es években az angol kritika a „legszellemesebb” vígjátéknak titulálta Noël Coward darabját, amely hazánkban is több nagy, zajos sikert aratott már. E – a szerző sajátságos megfogalmazása szerint – valószínűtlen komédia több mint két óra folyamatos nevetést generál, miközben rávilágít emberien gyarló konfliktusainkra és szerelmi életünk leggyakoribb problémáira is.

Szereplők:
Gálvölgyi János
Hernádi Judit
Liptai Claudia
Pásztor Erzsi
Murányi Tünde
Dózsa Zoltán
Szőlőskei Tímea

Rendező: Böhm György

Otthonról


Nincs olyan sok, mint tavaly, éppen ezért talán nagyobbak a meggyszemek és nagyon ízletes.

Huhh, nem tudnám megmondani mennyit ettem meg...Hoztam kb. 25 kg-ot, holnap kimagozom az egészet és fagyasztom meg rumos meggyként elteszem. Téli hónapokban kiváló lesz sütibe, gyümölcslevesbe.

Csak úgy mellékesen mondom/írom: kilónként 60 ft-ot adnak érte a felvásárlók. Sokan le sem szedik, mert még a napszámos bére sem jön ki belőle, ha családi összefogásban nem tudják megoldani a szedését.
Hihetetlen pazarlás, pocséklás :( de hát ez mindig is így volt, pld. az alma felvásárlásával/eladásával kapcsolatban is...








...hamarosan piros alma lesz belőle - jonatán, igazi szabolcsi. Nekem az örök alma, a legjobb...


Már most gyönyörű hamvas a szilva. Sok van a fán.
Lesz is belőle szilvalekvár, főzök majd, nem keveset, mert nagyon kapós a családban.
Valódi, cukor és mindenféle tartósítószer nélküli, a legfinomabb a világon :)

2015. június 29., hétfő

Szép


..nekem.



Tegnap esti


...barangolás a városban, úgy össze-vissza.
Tulajdonképpen azért mentünk ki gyalog a Nagyerdőre, mert olvastam az egyik hírportálon, hogy átadták a felújított víztornyot.
 Hümmm... átadták, de a nagyközönségnek még nem, próbaüzemen van, majd csak július 1-től látogatható. A kilátó része érdekelne engem, állítólag nagyon szép ki/rálátás van a városra. No, majd pótoljuk egyszer.














a víztorony...szépen "kibontották" a fáktól alig látszott valami belőle
a bejáratnál...még nincs teljesen kész a parkosítás körülötte


vízfüggöny
vízsugár
és a legnagyobb vízsugár
nem tudom milyen fa, talán cserszömörce - remélem nem írtam hülyeséget...
Virág a Bem téren


2015. június 27., szombat

Nekem


fotó: internet

"A falu mindig megmarad, a falu mindig egy marad: a falu mindig szent marad!"
(Wass Albert)

2015. június 25., csütörtök

Esős nap


...nyárhoz nem illő hűvösséggel. Mondom én, hogy olyan vagyok mint az a nyúl! :O
Semmi sem jó nekem.
Illetve mégis. Talán a hűvöset jobban elviselem, mint az őrült meleget.
Így nem vagyok olyan nyűgös.

Holnap, mivel...
                    "Nyár van, olvad a málna a számban,
    Égek egy könnyű lázban,
Ha a váll a vállhoz ér!
             És minden percben nyár van"  
          ( Rúzsa Magdi: Szerelem c. számából)

...naaaagy buli lesz nálunk. Nagyon várom. Remélem az időjárás megkímél bennünket, mert szabadtéri sütögetésben gondolkodunk.

Aztán vendégem lesz, utána utazok, megint vendégem lesz, nyáresti színházba megyek, megint utazok...és eltelt a nyár fele.
Qrva nagy gondjaim vannak, ugye?  :)
Tudnék mást is írni, bőven vannak sírhatnékos dolgaim...de sírni? minek? szabad? érdemes? :) Nem. Hat a lecarom tabletta ilyen esetekben is.

Inkább arra gondolok, hogy fog sikerülni holnap a medvehagymás pogácsám, amit sütni szeretnék...ehető lesz, vagy parittyázni fognak vele a vendégek???? :O

Képek a városból. Szokás szerint virágok.



 ...és itthonról. Lesz szeder bőven, csak legyen ideje beérni...a szőlő is szépen alakul.


 Ennyit mára. Meg holnapra. Jó hétvégét Nektek, meg nekem/nekünk is :)

2015. június 24., szerda

Előre


...hangsúlyozom, hogy tudom: a munkájukat végzik és azt is olvastam/hallottam, hogy van ahol megróják őket azért, ha nem teljesítenek jól naponta. A postán, az ott dolgozó hölgyek.

fotó: internet
De! Nekem sem ma, sem tegnap és holnap sem kell kaparós sorsjegy, nem akarom 1437-edszer bebiztosítani/átgondolni/megváltoztatni a meglévő biztosítást a lakásunkra, nem akarok megtakarítani semmit, mert nem tudok, mert mindet odahordom a rohadt csekkek befizetésére.

Semmi mást nem akarok, csak befizetni...

Ha nekem kell valami, van szám, hogy kérjem/megérdeklődjem amire szükségem van...de ha valamit "túlkínálnak", akkor már csak azért sem kell!

Nah, puff, puff...kipuffogtam magam...azért nem vagyok én mérges rájuk.

Csak engem hagyjanak békén :)


Nem tudom


...mi a neve ennek a virágnak. Csak azt látom, hogy szép. A szomszédasszonytól kaptam tavaly ősszel.



"Ne rohanj és ne emészd magad, csak látogatóba jöttél ide, ezért állj meg, és érezd a virágok illatát!"
 
Walter Hagen


2015. június 23., kedd

Csak azért


...mert kedves nekem és gyönyörűséges a szememnek.
Hátha nektek is az lesz némelyik.

....és ez is azért, mert tetszik:

Az ember csak szánt, vet, kalapál, arat. Ganét hord, újra szánt, újra vet, újra meg újra. S egyszer csak észreveszi, hogy a hajában szürke szálak vannak, megszélesedett a homloka, szakálla szürke már, s bajusza bozontos. Az ember csak észreveszi, hogy a csikóból csontos, öreg ló lett, a gyermekek szakállt eresztettek és bajuszt. A bölcsőben síró leánykák férjhez mennek, és új bölcsőt ringatnak. Az ember, ha ezeket észreveszi, meglepve megtorpan és csodálkozik. Istenem, mondja, hát így... hát így vagyunk már. Eltelt az idő. (...)
Igen, hát ez a rend, mondja magában az ember. Ez a rend. Csak kár, olyan rövid volt az egész. Hogy tulajdonképpen semmi sem történt, csak volt néhány szép és nagyszerű élmény, és volt néhány csúnya és gonosz élmény. Volt néhány gazdag, örömtől dagadó perc, és volt néhány megaláztatás, néhány kellemetlen kaland, betegség, bánat, egyebek. És volt járkálás az eke után, volt néhány szép, kellemes mozdulat, mikor a kéz magot lendített a tavaszi föld felé, mikor a tüdő tágultan szívta be a fák virágát, évszakok illatát, mikor a láb mezők puha pázsitjára hágott. De egyéb tulajdonképpen nem történt semmi. És maholnap ennek is vége van. Ennek a kevésnek, ennek a semminek, ennek az életnek.
Azért... egy kicsit szomorú, gondolja az ember, s azzal továbbmegy, mert eszébe jut valami, amit még nem végzett el, s ami fontosabb, mint az elmélkedés. 


(Wass Albert: Mire a fák megnőnek - 1940. Részlet.)