2015. december 31., csütörtök

Ez talán


(saját fotó)

...illik most az év utolsó napjához.


Emlékezz mindenre, aminek örültél, ami jó volt, emlékezz arra, amit érted tettek, a nehéz órákra, amelyek szerencsésen elmúltak, és azokra, akik segítettek abban, hogy elmúljanak. Emlékezz arra, hogy segíteni kell azokon, akik rászorulnak. Emlékezz arra, hogy önzetlen légy, fáradhatatlan, becsületes, igazmondó és önfeláldozó. Felejtsd el, ha félsz! Felejtsd el, ha gonosz indulataid vannak! Emlékezz arra, hogy mi a jó, és sose felejtsd el, hogy csak jót szabad tenned, ártanod soha.

(Szabó Magda)

 
(saját fotó)

2015. december 29., kedd

Mindenkinek


...aki erre jár...

 Kívánok én hitet , kedvet,
Szép szerelmet, hű türelmet.
Utakhoz fényt, csodát, álmot.
Békességet, boldogságot.
Szép szavakat és égre kéket.
Emberarcú emberséget.
Verseket, célt, igazságot.
Daltól derűs , jobb világot.
Bokrok mellé társnak fákat.
Napfényt , amely el nem fárad.
Tekintetet szembenézve.
Éjt, meg nappalt soha félve.
Kézfogásos tiszta csöndet.
És mosolyból minél többet !!

(Balogh József)
.

B O L D O G   Ú J   É V E T   K  Í V Á N O K !


2015. december 27., vasárnap

Az


ünnep három napja ilyen volt


a menü egy része

lavornyi tiramisu, kajla fenyőfa díszítéssel
joghurtos, gyümölcsös kelyhek
vegetáriánus töltött káposzta
a fa részletei




 az otthonlét pillanatai

Anyósom gyönyörű, fekete, szelíd cicája





....és most: megyünk moziba, Star Wars-t nézni.



2015. december 22., kedd

Nem is tudok


...mást írni, ugyanazt érzem-mondom-látom, mint tavaly.

Meghitt, békés, szeretettel teli Áldott Karácsonyt kívánok minden Blogos társamnak, olvasómnak és az oldalra tévedőknek!


Karácsonykor



 Karácsonykor

Fényes égből, Mennyországból,
Szálljatok le, angyalok!
Zöldleveles, aranydiós
Karácsonyfát hozzatok!
Karácsonyfát, ragyogót,
Zörgő-börgő mogyorót,
Ezüstcsengős barikát,
Selyemszőrű paripát.
Fényes égből, Mennyországból,
Szálljatok le, angyalok!
Kis fiúknak, kis lányoknak
Egy-egy könyvet hozzatok!
Hadd kiáltsák: jaj de szép!
Legyen benne mese, kép,
A hazáért imádság,
Magyar érzés, szabadság.
Fényes égből, Mennyországból
Szálljatok le, angyalok!
A didergő szegényeknek
Meleg ruhát hozzatok!
Nagykabátot, nagy kendőt,
Vastagtalpú cipellőt.
Tüzelőfát, angyalok,
Azt is, azt is hozzatok!

Pósa Lajos

Csak


...szánok rá még pár sort erre a nagy eseményre,  a mézeskalács sütésre.

Meg kellett ahhoz öregednem, hogy életemben először sikerüljön és puha maradjon, még úgy is, hogy teljes kiőrlésű tönkölylisztből készült.

Kicsit rusztikusra sikeredett, de már így másnap kóstolgatva elmondhatom: jó íze van és PUHA!

Köszönöm az aranyos hozzászólásokat, tippeket (ahhh, ez olyan mondat lett, mintha az Oscar gálán mondtam volna...) de tényleg köszönöm nah :)


2015. december 21., hétfő

Tádáááámmm!


Óhh igen,  bé van fejezve a nagy mű.
Bocsánat, hogy olyan jeles írásból idézek, mint Madách: Ember tragédiája - de most ez jutott eszembe a nagy mézeskalács projekt befejezésével:

"Be van fejezve a nagy mű, igen.
A gép forog, az alkotó pihen."

Háááát, igazából holnapra dől el, hogy puha marad e vagy sem, vagy még húsvétkor kalapáccsal összetörve kell elfogyasztani a maradékot.

Ízre, állagra, még kinézetre is - na jó....elmegy szódával. 
Muszáj volt módosítanom a recepten (egyébként a Jenever oldalán található receptből csináltam meg) mert az én kacifántos családom nem eszik fehér lisztből, csak tönkölybúza lisztből készült sütiket. Meg porcukrot sem tettem bele, csak a felét.
A tönkölybúza jellegénél fogva ez egy kicsit morzsalékosabbnak tűnik, bár mondom, igazán csak holnapra derül ki: kőszikla vagy puhaság :)

Annyira nem díszítettem, mert a nagyon cukros sem kell senkinek, a dió az viszont bejön mindenkinek. Három gáztepsivel lett, a karácsonyi dobozom tele lett. 
S még mielőtt valaki azt mondaná magában, miért csinálok ekkora felhajtást egy mézes sütésből, csak azt tudom mondani: muszáj volt éreznem a mézeskalács illatát, így ünnep előtt.

Már csak azon tűnődöm, hogy vajon ki fogja megenni?....





Nehogy


fotó: internet
"A béke, nehogy végleg elfelejtsd, üzen, hogy létezik,
Mondd, meglep-e, ha átnyújtom neked az ünnep perceit?
S csak félrekapcsolt csengetés, ha drága hangot vársz
Vagy régi zsebben maradt pénz, mit szűk napon találsz
Oh mondd, mit ér az ünnep?
Oh mondd, meddig tart?"

Zorán : Az ünnep

Áldott-fényű


fotó: internet

Havat terel a szél az erdőn,
mint pehely-nyájat pásztora.
S néhány fenyő már érzi sejtőn,
miként lesz áldott-fényű fa.

(Rainer Maria Rilke)



2015. december 20., vasárnap

:)


fotó: internet







Köszöntelek itt kedves Holdgyöngy!

Várom





"Várom karácsony ígéretét,
lelkekbe lopott szeretetét..."

(Részlet Szabadi Lívia verséből)


Majd elfelejtettem....hoztam fagyöngyöt is a túráról:)

 

2015. december 19., szombat

Ez nem mézeskalács


Tegnap, alighogy kiposztoltam az előző (a kesergős/sajnálkozós/nekemsosemsikerültmézeskalács) posztot, jött egy telefon.
Baráti társaságunk egyik tagja keresett:
- Tudom, hogy odáig vagytok a hegyekért, megyünk két kocsival Erdélybe egy kis túrára, van még hely, lenne kedvetek jönni?
- Ne hülyéskedj, ilyenkor? (Ő pasi, mit neki a nagy karácsonyi készülődés?)
Rendes háziasszony ilyenkor már takarít, süteményezik stb. Minimum.
Igaz én nem vagyok rendes háziasszony. Aki karácsony (vagy volt rá példa, húsvét) előtt egy-két nappal simán elmegy a férjével/családjával kirándulni, túrázni, no az nem, nem rendes háziasszony :)

Nem hülyéskedtek.
Szerintetek hány másodpercig vacilláltam, hogy menjünk-e? Kit érdekelt már akkor a mézeskalács?
úgysemsikerülsoha ...
A másodperc tört részéig, igen kb. annyit gondolkodtam. A férjemnek sem kellett kétszer mondani, neki végképp nem.
Úgyis régen voltam, a bakancsom már elfelejtette mire való.

Mondjuk a határon már nem annyira nevettünk, nem is gondoltunk rá, hogy most mennek hazafelé a vendégmunkások...elég nagy torlódás volt, de nagyon korán indultunk, így még aránylag "hamar" átjutottunk.

A fotók nem annyira jók.
Mikor milyen párás/ködfelhős/csepergős helyeken járkáltunk, végig tök szürkeségben. De az erdő, a vastag avar, az avarillat még mindig, zöldellő-virágzó apró növénykék, sötétzöld mohás kövek, a patakocska mellettünk...annyi, de annyi szépséget láttunk így is. És a levegő...óh, az a levegő! az itteni ködös-szmogos levegő helyett azt belélegezni? huhh, de jó volt!
Kellemesen elfáradtunk, de komolyan mondom: a fejünk, a lelkünk kitisztult.

Már közel a cél...
kocsiból, elszáguldva mellette