2016. január 11., hétfő

Elég volt


fotó: internet

...meglátnom a képet és ezernyi emlék jutott eszembe róla.

  • Hogyan pucolta Nagymamám vasporral  tetejét, hogy szép fekete legyen, ha már nagyon kiégett a karika a közepén
  • milyen mennyei volt az a kenyér, amit azon pirítottunk fokhagymás pirítósnak
  • a rajta sütött krumplilángosnak nincs párja ma sem
  • télen mennyi alma sült a lerben (vagy blóderben)
  • mennyi fát, gerjesztőt hordtam be az alatta lévő fás ládába
  • látom ahogy füstöl a platni résein keresztül, mikor begyújtottunk
  • hallom, ahogy mohog a tűz a dióhéjtól - mindig elégettük benne, azt mondták, az kiviszi a kormot a kéményből...
  • látom, ahogy vörösen izzik a platni, téli délután-este
  • előttem van, hogy száradnak télen a zoknik a korlátján (vagy minek nevezik, azt ami a platni körül van...?)
  • hallom, ahogy csukódik az ajtaja - kicsit meg kellett emelni és úgy beemelni
  • látom a tele hamutartóját, télen kiszórtuk a jeges járdára, hogy ne csússzon
  • télen beleraktuk az átázott csizmákat, cipőket az alatt lévő fás ládába, reggelre mindig megszáradtak
  • nyáron, mikor kikotorta a kormot Nagymama - beöltözött ócska cuccokba, mert akárhogy vigyázott, szállt a korom és minden kormos lett, fél napig takarítottunk utána
  • milyen gyönyörűen főtt rajta, éppen hogy gyöngyözve a húsleves... 
  • ...és nagyon jó volt mellékucorodni télen!
 ...és még mennyi apró emlék jön elő...Mennyivel másabb és mennyivel több emlék fűződhet hozzá, mint egy gáz- vagy villanytűzhelyhez.

Anyának még mindig van ilyen spórja...csak már nincs rajta ráfestett rózsa, nincs korlátja, de van melege és azt hiszem van egy kicsi lelke is ...

33 megjegyzés:

  1. Ahogy írtad, lelkük volt.

    VálaszTörlés
  2. Van egy könyv Faludi Ádám néven írták:http://moly.hu/konyvek/faludi-adam-hogyan-teremtettem-a-vilagot, http://faludiadam.hu/reflexikon/faludi-adam-hogyan-teremtettem-a-vilagot-%E2%80%93-ezer-apro-cikk-es-ezer-apro-cakk-breviariuma
    Ő emlékszik benne a gyermekkorára, többször elolvastam, nekem kortársam , amit, amiről ír a gyermekkorom. Még a tájak is hasonlók.Ezek szerint a tied is, ami már nincs, csak emlék, akármilyen nehéz is volt. Olvasd el, biztos tetszeni fog.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. megpróbálom megszerezni a könyvet! köszi, hogy felhívtad rá a figyelmem, szeretek a múltban kalandozni...

      Törlés
  3. Milyen érdekes, hogy amiket leírsz én ma is élem a néniknél. Hordom a fásládába a fát, mellé ülve a sámlira töröm a diót, melegszik rajta a mosogatnivaló víz, begyújtáskor szivárog a füst a réseken, sokszor még ajtót is kell nyitni, annyira, és szép lesz a vasportól, amit veszek a boltban. A kormolásoknak is részese vagyok, olyankor kapok valami csini nejlon otthonkát. :-D

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Így nőttem fel, mellette, részese voltam mindannak, amit leírtam. Na jó, kormolni nem kormoltam :)

      Jó lehet az otthonkád :D Anyának is van ám, de már nem nagyon hordja, lazábban öltözködik nyáron, mint húsz évvel ezelőtt: halásznadrág, póló pld. :)

      Törlés
  4. Minden sora, minden szava a gyerekkoromat idézte ! Köszönet érte.
    És lehet, hogy a modern világ technikai cuccai érdekesek, értékesek - de ezt a fajta "romantikát" a mai fiatalok már sosem fogják megismerni. Persze lehet, hogy nem is fog hiányozni nekik, hiszen velünk együtt a semmibe vesznek ezek az emlékek.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Tudod, annyira szeretem, hogy én még látok most is ilyet, ha hazamegyek. Én még tudom értékelni, de már pld. a lányaim is csak azt látják benne, hogy meleget ad, ha otthon vannak a Mamájuknál.

      Törlés
  5. Milyen szép emlék , kár , hogy ma már nem divat :-( Jó sok oldalú sparhelt volt rózsával avagy anélkül. Sok-sok kedves emlék bújik ilyenkor elő bennem is.
    Lelke volt bizony lelke ....

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Falun még most is sok helyen van, főleg az időseknél, szerintem ők már nem is tudnak létezni nélküle, nekik tényleg az ilyen tűzhelyek mellett telt az életük.

      Törlés
  6. Válaszok
    1. Jó bizony! még most is az, szeretem :)

      Törlés
  7. óh, de szépen írtad,
    az ember szíve megtelik valami fénylő melegséggel tőle
    (a mohog a legtalálóbb kifejezés ARRA a tűzre)
    és még lehetne folytatni a sorodat: hogy a félrehúzott készétel melegen maradt, amíg apa hazaért, és mindig volt mit enni bármikor éhezett meg bárki, ...
    és a disznóölések: kiskonyhában a tepsiben sülő hurka csak ezen tudom elképzelni a villanytűzhelyemen NEM OLYAN...

    és most valahogy az is eszembe jutott, hogy éjszakára a fölé húzott madzagon száradtak meg reggelre a ruhák...

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Anya még most is úgy vár bennünket, félre van húzva az étel, hogy melegen maradjon, mire megérkezünk.

      Erről jutott eszembe, hogy gyerekkoromban imádtam a túrós csuszát (most is szeretem) és másnap, mikor melegítettük, mindig isteni finomra lepirítottuk az alját. Apával mindig "veszekedtünk" rajta, hogy kinek legyen több :) :)

      Ó igen, a disznóölések munkálatai mindig a "nyári konyhában" zajlottak, semmi koszt nem vittek be a nagy házba, kint tökéletesen megoldottak mindent....és a hurkát ne is említsd :) mert igen, semmi másban nem volt, nem lesz olyan finom, mint ebben a tűzhelyben...

      Mi is ott szárítottuk a ruhákat télen... :)

      Törlés
  8. Nagyon szep a kep, eppen hozza illik az iras:)Ha ma mar nincs is ilyen, de vannak emlekeink:)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Az emlékeink meg elkísérnek, míg élünk... :)

      Törlés
  9. Egy ilyen bejegyzásed már volt tavaly is. Nagyon jól emlékszem a képre és hozzá a hozzá fűzött érzésekre. :-)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. a verses , anyókás..?

      Törlés
    2. Kavics, erre gondolhattál : http://kocbaba.blogspot.hu/2015/04/emlekszik.html

      2015. április 17-i bejegyzés volt, valóban írtam egy sort a tűzhelyről is, de ott inkább a régi konyhákról elmélkedtem.

      Úgy látszik mély nyomot hagyott bennem a sparhelt a múltban :) :)

      Törlés
    3. Mostanában elég sokat "mászkálok" a múltban, a legkisebb tárgyról, emlék töredékről már egyből otthon járok :)

      Törlés
    4. Igen, erre gondoltam. :-) Szerettem volna megkeresni, de nincs beállítva a keresés az oldaladon.

      Törlés
    5. Felraktam a keresőt, már nekem is szükségem lett volna rá egy párszor:)

      Törlés
    6. hogycsudába kell ilyen keresőt felrakni, dejó

      Törlés
    7. Katalin, leírom Neked: blogger-elrendezés-modul hozzáadása- görgesd lefelé a lehetőségeket és meglátod: keresőmező hozzáadása, mentés és ott lesz jobb oldalt, vagy ahová szeretnéd :)

      Törlés
    8. megpróbálom, köci

      Törlés
    9. hú, megvan, csak rámijesztett, mert azt írta ki, zárt blogban nem mükszuik, na majd még jól kisasolom, mizújs ezzel a dobozzal

      Törlés
  10. Anyósomnak még 1978-ban is sparheltje volt. Nekünk villany főzőlap,VISZONT: cserépkályha.Na,ott száradt aztán minden.:)
    Jé! A dióhéjról nem tudtam,hogy az kiviszi a kormot, én is el szoktam égetni a cserépkályhánkban, ezután már tudományosan.:)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Mamka, óvatosan a dióhéjjal, egyszerre keveset tegyél bele, mert hatalmas tűzereje van, hirtelen fellobban, egyszerre az egész, azért mondták, hogy kiégeti a kormot.
      ...de hogy valóban így van e, azt nem tudom, csak mondták otthon mindig, lehet mégis van valami alapja akkor :)

      Törlés
    2. Nincsen olyan sok dióhéjam.:)))))

      Törlés
  11. Nemrég döntöttem el, hogy a vaskályha helyett sparheltet szeretnék magamnak. Nem csak hogy szép, és kedves emlékek fűznek hozzá, de praktikus is, hiszen melegíteni is lehet vele, és főzni is lehet rajta :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. bizony! sőt, még a sütője is remekül funkcionál! az emlékekről már nem is beszélve... :)

      Törlés
  12. Mi sparheltnek hívjuk.
    És de még mennyire, hogy van lelke...

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ugye? milyen jó már, hogy mások is úgy érzik, van lelke...

      biztos az a rendes neve hogy sparhelt, de mi mindig "spór"nak mondtuk :)

      Törlés

Megköszönöm, ha írsz...de tudnod kell, hogy a kommentet moderálom.

Türelmet kérek, ha nem jelenik meg belátható időn belül a megjegyzésed, mert annak oka lehet: úton/házon/magamon kívül vagyok.