2016. február 16., kedd

Régiségek


Holdgyöngynél láttam szép kerámiákat, erről jutott eszembe az én régiségeim.

Sajnos nincs semmi jelzés az alján vagy bárhol, hogy be tudnám azonosítani melyik gyár terméke volt annak idején. Anyósom elmondása szerint ezek legalább száz évesek.

Ebédhordó volt valamikor, két részét találtam meg a padláson, a többivel ki tudja mi lett ...





ez meg csak egy kis sima tál, de ez is nagyon régi, ennek az alján látható: "Gránit"...


A következő képeken egy leveses tál látható, vastag, masszív anyagú, még ma is használatos, igaz ritkán veszem elő. Ezt is Anyósomtól kaptam.

Az volt a poén, hogy a szembe szomszéd néni (meghalt már több mint 10 éve) még jóval hamarabb adott három tányért, mondván vigyem el, ki tudja mi lesz vele, ha ő meghal, hogy az egy nagyon régi tányér, arról legalább megemlegetem őt.
Jó pár évvel később adta Anyósom ezt a leveses tálat és akkor láttam, hogy teljesen egyező a mintája...

Én még megőrzöm, meg megbecsülöm, de vajon mi lesz vele, ha én már nem leszek? mert hogy az én gyerekeim már ezt nem nézik semmibe, az biztos :) ill. nem az hogy nem nézik semmibe, egyszerűen már más az értékrendjük, Ők már nem ragaszkodnak ennyire a múltbéli tárgyakhoz.
Lehet később bennük is feltámad valamiféle ragaszkodás régi tárgyakhoz, de hát ki tudja ezt előre?...

Nem baj, én megőrzöm ezeket.
Őskövület vagyok és szeretem.












19 megjegyzés:

  1. Szépek. Lehet, hogy az éthordó egyik darabja már összetört. Nézd meg az alján a jelzéseket, hátha van.Hogy a fiataloknak mi a fontos? Találkozom néha ún. nevezett parasztházas bloggerekkel, akik vagy őrzik a hagyományokat vagy a legmodernebben berendezett a házuk. Akik őrzik tárgy kultúrájában is őrzik, csak ők éppen ezt szeretik. Nem véletlenül vesznek, újítanak fel ilyen házakat. Nézem az éthordód, nagyon patinás, azt hiszem tegnap a nagy keresgélésben találkoztam hasonlóval. Kíváncsi vagyok lesz-e védjegy az alján?

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nem tudom mi lett vele, Anyósomnak már fogalma sem volt róla, hogy egyáltalán a padlásán van, én bányásztam elő mázsányi lom alól, úgy hoztam el. Sajnos semmi jelzés nincs az alján, talán a legalsó elemen lehetett eredetileg valamiféle jelzés, de a sajátomon semmi nem látszik, úgyhogy sajnos nem tudom hol gyártották.

      Törlés
    2. Lehet helyett kárt akartam írni,úgy nincs értelme. Az ibolyás finom minta nagyon.

      Törlés
  2. azt tudtad, hogy a tiedhez hasonló ételhordó kemény ezresekért kel el?
    http://galeriasavaria.hu/termekek/reszletek/porcelan/880232/Regi-viragos-porcelan-etelhordo/

    bár, még cserepesnövény kaspónak is szép lenne...

    az ibolyás tál (meg tányérok) nagyon szépségesek, imádom
    nekem is van hasonló, más ízű belőle még a - kevésbé sikerült - leves is :))))

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. elhiszem, hogy van aki sokat megad érte, itt is látok mindig hirdetéseket, hogy régiségeket felvásárolnak.

      Nevetni fogsz...kaspónak használom az ételhordó elemeket meg a kis fekete-fehér tálat...

      A tál nagyon súlyos, vastag porcelánból van. Egyébként régen ezeket felakasztották falra a régi konyhákban, én félteném hogy leszakadna a madzagja :))

      Törlés
  3. Húúúú! gyönyörűek,irigykedek.:))))))

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszi Mamka, nekem is nagyon tetszenek :)

      Törlés
  4. Csodásak! Nekem is van Gránit feliratos étkészletem annak a pereme kék nincs mintája.
    (6 mély, 6 lapos, 6 kistányér, leveses tál, mártásos tál és sültes tál van hozzá. )
    Becsben tartom, bár a tányérokból biztos tört el már pár darab, de nem baj. Akitől örököltem arra még sokáig fog emlékeztetni és ez a lényeg.
    Nem foglalkozom azzal mi lesz ha már nem leszek......

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Én még emlékszem a Gránitos tányérokra, nekünk is volt otthon, eléggé fogyóeszköz volt, könnyen törtek. Egy régi korszakot idéznek fel bennem azok is ...

      Törlés
  5. Az én gondom is hasonló: mi lesz az összegyűjtögetett "kincseimmel" ? Én a szomszéd-nénid útját választom, már elkezdtem elajándékozgatni a dolgaimat. Hadd lássam, hogy örül neki valaki. Mert különben - tartok tőle - az én "régiségeim" is valahol a kukában landolnának. Egyébként nagyon kedves az ibolyás készlet története. Ami összetartozik, az néha egymásra-talál.Egyébként nincs a közeledben valami tájház féleség ? Ott szoktak örülni az ilyen régiségeknek. Pl. az az éthordós porcelánlábos biztos nagyon régi. Én egy csomó dolgomat tájházaknak ajándékoztam....

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Tényleg úgy van, ahogy mondta a szomszéd néni: megemlegetem róla, meg a rézmozsárról is, ami szintén nagyon régi, mai napig ott van a konyhámban...

      Tájház? biztos van itt is, de a gyökereim nem a Hajdúsághoz kötnek, akkor inkább már valamelyik nyírségi tájháznak adnám, mondjuk a Nyíregyháza-Sóstón lévő skanzennek. Nem is rossz ötlet egyébként, de még egy darabig szeretnék benne gyönyörködni :)

      Törlés
  6. Jaj, gyönyörű mind! Gyönyörűűű!
    Ilyen ételhordót még soha nem láttam. Most hirtelen elgondoltam, mi volna, ha ilyenben kéne vinnünk az öregotthonból az ebédeket. Az utolsókhoz tán estére érne oda, olyan óvatosan lehetne csak őket rakosgatni, nem úgy, mint a mostani műanyagokat. :-D
    Lehet nem a gyerekeid fogják értékelni, hanem majd a házi gondozód. :-) Mint ahogy én is több mindent kaptam az öregecskéimtől, mert látják, hogy odavagyok az ilyenekért, és tudják, ha nekem adják, akkor megőrzöm. Ez az ő lelküknek is megnyugvás.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ezekben - Anyósom elmondása szerint - ünnepi alkalmakkor vitték az ebédet pld. gyerekágyas anyáknak, hétköznap tuti hogy nem vették elő ők sem, a mezőre nem ebben lötyögtették ki az ebédet :))

      Érdekes ez látod, a rég meghalt szomszéd néni és Anyósom is ezzel a szavakkal adta át: legalább te vigyázol rá. És tényleg, nagy becsben tartom és vigyázok rá...

      Törlés
  7. Mind gyönyörű, de ez az ibolyás... <3

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Pont tavaszi mintás, aktuális :)

      Törlés
  8. Gyönyörűek...én sem láttam ilyen ételhordosat... De ezek nem csak szépek... de nagyon nehezek is.../pipulka, jól meg is erősödne /Nekem egy fehér nagy tálam van... borzasztó nehéz... Mamámé volt... anyu a sütit abba keverte kézi habverővel... az alja kissé karmolásos... de emlék....Biztos vagyok benne a gyerekeknek már nem olyan emlék... Bár a fiam szereti a régi dolgokat... de inkább más téren... egy bejegyzést is megérne már...

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. sok éve már, hogy kaptam ezeket, de addig én sem láttam ilyen ételhordót porcelánból. Nem csodálom, hogy csak ünnepi alkalmakkor használták, hisz elég törékeny lenne a mindennapokban.

      Ennek a leveses tálnak is van súlya, hűűű verekedni lehetne vele :)) benne van az anyag, az biztos :)

      Törlés
  9. Ó, milyen szépek! Igazi kincsek. És de jó, hogy egymásra talált a tál, s a tányérok :)

    Nekünk is van régi porcelánunk, párat használok, de a legtöbbje összecsomagolva a tárolóban van. Őrizgettük a nagyszülőktől örököltet.
    Az a baj, hogy egy panelben nincs elég hely, hiába szeretem őket.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Igen, milyen jó, hogy így egymásra találtak ezek a szépségek! mindkettőről eszembe fog jutni mindig az, aki adta...

      Nekem is itt vannak a sok porcelán, még nászajándékba kaptam őket, mai fejjel biztos hogy nem kellene ilyen komplett étkészlet, van olyan darabja, amit soha nem használtam, meg nem is fogok...nekem ott porosodnak a tálalóban...

      Törlés

Megköszönöm, ha írsz...de tudnod kell, hogy a kommentet moderálom.

Türelmet kérek, ha nem jelenik meg belátható időn belül a megjegyzésed, mert annak oka lehet: úton/házon/magamon kívül vagyok.