2017. május 23., kedd

Nem


...is tudok már túl sok mindent hozzáfűzni a képekhez. Erdélyben, a Pádison jártam hétvégén, kivételesen a barátnőmmel (páromnak dolga volt) és egy régi csapattal.
Rajta volt a bakancslistámon, hogy egyszer felmásszak a Mócok templomához (1476 m). Szerencsére meseszép időt fogtunk ki, gyönyörű volt körülöttünk minden. Mivel ez elég nagy magasságban van és a tél sokáig tartott, még javában virágzik az árnyékosabb helyeken a krókusz! érted, május 20-án krókusz, még ilyet sem láttam. Meg rengeteg mocsári gólyahír, meg száras kankalinos hegyoldal, meg más igazi tavaszi virágok.

Csoda egy hely az a Pádis. Csak ne lennének tájsebként ott a bódék, a környéken élők bódéjai, ott árulják a különféle mézeket, lekvárokat, gomolyákat, pálinkákat. Semmi sincs befejezve, minden épület egy tákolmány, förmedvény, szörnyen néznek ki, rettenet az egész.
Tényleg tájseb...

...de másfelé fordítom a fejem inkább és  a hegyeket nézem.
És megint mindig eszembe jutnak Tamási Áron Ábeljének szavai: 

„… kinyújtózkodva ránéztem a nagy hegyekre. Úgy éreztem, hogy most már örökké élni fogok.” 

Ennyi szépséget fel sem tudok hirtelenjében dolgozni. Nem győzi a szemem feltérképezni, elraktározni. Azt sem tudom merre nézzek, mit csodáljak először. Aztán szépen lassan mindent aprólékosan megnézek. Azt szoktam mondani: ráég a retinámra ez is.

És....Nem számít, hogy fáj a lábam, hogy koszos vagyok, hogy a pulzusom a csillagos égben, hogy a szömörce már megint megszúrt, hogy még mindig emelkedik vagy éppen még mindig lefelé..., ha így megtapasztalhatom a magasságokat, a mélységeket, a végtelen és a nincs tovább élményét, a határtalan szabadságot, a természet csodáit ami ingyen van minden ember számára, csak meg kell hódítani. Igen, ez nem megy a kényelem feladása nélkül. Ez az én gazdagságom, amit fáradságos munkával szerzek meg, és belülről tesz vagyonossá. 
Igen, elmondhatatlanul gazdaggá tesz.

Úgy volt, hogy e hétvégén nárcisz néző túra lett volna, nagyon messze, de lemondtam más, sokkal fontosabb és számomra kedvesebb elfoglaltság miatt. (Jönnek haza a gyermekeim 😁és itthon grillezünk kint, moziba megyünk stb. és utána együtt utazunk majd el Pestre.)
Két hét múlva a Radnai havasokba megyek, rhododendron néző túrára. Remélem még lesz belőlük, de ha nem lesz sem baj. 
A Radnai havasok amúgy is a bakancslistámon van, ha van rhododendron, ha nincs.


Nézd, milyen szép csodák vannak a világban. Helyesebben szűkebb környezetünkben, lásd, Erdélyben. 
Szeretem. 
Életem.















ott fent van a Mócok temploma, oda fogunk felmászni...


A Mócok temploma lentről, erősen zoomolva


nézd, milyen szép!!!!








még havasak a hegytetők









A Mócok temploma

















Most őszintén...ha nézed ezeket a fotókat, ugye elhiszed: gazdag/boldog
 vagyok, hogy ezeket láthattam, ott lehettem, csodálhattam.

20 megjegyzés:

  1. Kénytelen voltam elolvasni ezt:
    https://hu.wikipedia.org/wiki/M%C3%B3cok
    mert lila gőzöm nem volt a mócokról - még életemben ezt a szót nem is hallottam.
    Amerre jártál, varázslatos !! És igazad van, kár, hogy a bodegákkal teljesen tönkreteszik a tájat. És kár, hogy erre mások nem jönnek rá, vagy ha mégis, akkor nem tesznek érte semmit....
    A 49-es kép, az micsoda ? Egy különös forrás ?

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Na ugye, hogy lehet tanulni a blogokból? most már tudod a mócokat is :)

      Fodorka, ha látnád azokat a bódékat, hát forogna a gyomrod, főleg az hogy milyen csodás táj kellős közepén állnak...

      Semmi különös, az egy sima kis patak, csak olyan szép volt és hideg és tiszta. Kezet mostunk a partján, ragadtunk a fenyőrügy méztől, kóstolgattunk, nagyon finom. Én is vettem egy üveggel...

      Törlés
  2. Fenyős birkás fotók meseszépek, nekem, s nézem a növényzet mennyire elmaradt a hazaihoz képest. Bár nálunk is virágzik most ibolya. Lelkesedésedben osztozom, s kicsit eszembe juttattad egynémely irodalmi alkotást, azok világát is. Szeretem ezt a világot, néha úgy éreztem valaha éltem ott. Irigyellek ezekért a kirándulásokért.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nagyon látszik a lombhullató fákon, hogy hosszú volt ott a tél. Volt olyan fa, aminek még éppen csak egérfüles volt a levele. Meg hát a tavaszi virágok, azok aminek nálunk már nyoma sincs, ott még javában nyílnak.
      Annyira szép az a hely...

      Törlés
  3. Nagggyon nagggyon gyonyoru es elhiszem, hogy boldog vagy!!! Es nagggyon orulok ennek :)))

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm Kata :) tényleg jó volt ott, annyi pluszt adott a napomhoz, hogy elmondani nem lehet :)

      Törlés
  4. Ebben most az volt a legszebb..nem mintha a taj nem lenne nagyon nagyon szep..de az, ahogy irtal rola:)az a szenvedely.. elnzve a fotokat teljesen ertema rajongasod:)

    puszi:)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Tudod, nem is lehet szavakban kifejezni sokszor, hogy mit érez az ember. Csak lebegek, hitetlenkedek, hogy én ott? én látom ezeket a gyönyörűségeket? és csak nézem, nézem és raktározok ott belül... :)

      Törlés
    2. Teljesen megertelek:)))puszi Neked!

      Törlés
    3. ❤️ 😍 😊

      Törlés
  5. Óóóóóóóó, micsoda képek! Milyen csodálatos táj! Nem csodálom, hogy még mindig a hatása alatt állsz! Úgy sajnálom, hogy én ilyenekről, már csak álmodozhatom! Legalább a te képeiden keresztül csodálhatom. Újra és újra lapozgatom a képeidet!
    De jó lesz neked a hétvégén! Akkor még jobban feltöltődhetsz! Halmozod az élvezeteket!
    Aztán jön az újabb túra! Biztosan lesz még ott fönt rhododendron is, hiszen ott minden később van. Az a gólyahíres kép! A gyerekkoromat idézi.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Mancoka, pörögnek velem az események, ez tény :) annyi minden van már a nyárra, hétvégékre, hogy azt veszem majd észre, mindjárt vége is a nyárnak :)

      Remélem lesz még rhododendron, bár tavaly egy ismerősünk is ez idő tájban volt ott fent és azt mondta, akkor már csak foltokban lehetett látni és keveset. Kíváncsi leszek rá.

      Rengeteg gólyahírt láttunk a patak partján, igazi tobzódás volt tavaszi virágokból.

      Törlés
  6. A bódék! Hááát, ez itt nálunk se jobb, még ha nem is bódék. Nagyon bántja a szemem! Most Hévízen tapasztaltuk, a legszebb, legforgalmasabb helyen állítják fel a sátraikat az árusok (az sem sokkal szebb látvány) Tavaly a budai várban morogtam miatta egy sort.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Mancoka, ha ezeket meglátnád, azt mondanád a mi árusaink bódéi paloták mellette. Komolyan! nem túlzok. Rettenet ami ott van :(

      Törlés
  7. Az én szívemet is megmelengető túra volt, de veletek tartottam volna!!!
    A mócokról én sem hallottam még - hogyan is, sosem jártam azokban a hegyekben - köszönöt érte! Aranyos linkjét is elolvastam. :-)
    A képek csodásak!!!
    Érdekes, hogy a krókuszokban egy fehér sincs arra. A 12-es mi lehet? Nem ismerem? A vörös fenyőrügyek, a mocsári gólyahír-tengerek, az árvácskák....
    A 29-es képen az irás fogasírt fotóztad.
    Miért vannak a házak félkész állapotban? Nem tudták befejezni? Mit lehet róla tudni? Lehetne akár szép is, ha egy rendezett falucska lenne. Micsoda paradicsomi hely lenne!
    A 49-esen elég érdekes a patak. Talán egy kiszögellést fotóztál belőle? Nem látszik, hogy honnan ered, merre folyik, csak az, hogy a leszakadt partszakasz körülveszi a vizet.
    De jó volt veled tartani arra! :-)))))

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nem is gondoltam, hogy felkelti az érdeklődéseteket a mócok világa:) Örülök neki, hogy adhattam egy kis újdonságot! Túl sokat én sem tudtam róluk, csak amennyit elolvasgattam a neten.
      Maga az a Mócok temploma egy kis faépítmény, a fotón nem látszik, de sajnos elég szemetes a környéke :( persze, a turisták dobálják szét...a benti faoszlopon két ikon látható, meg egy kis pad van ott, de pld. a karfa már nem stabil, nem lehet még rá sem támaszkodni, mert borul ki.

      Fehér krókuszt nem láttam még, de azt tudom hogy Európában itt található egyedül a kárpáti sáfrány, ezen belül is itt a Bihar hegységben, a Pádison meg Biharfüred környékén. Attól különbözik a krókusztól, hogy a virágszirmok végén szív alakú rajzolat látható. No itt egész sáfrány mezők vannak, végtelen nagyságban.

      A 12. képen fogalmam sincs mi lehet, évek óta túrázok, de még soha nem láttam sehol sem, itt meg nagyon sok volt...
      Igen, azt megismertem, az ikrás fogasírt, abból is elképesztő sokat láttam.

      Hogy miért nincsenek befejezve a házak? mert állandó jelleggel senki nem lakik ott, a mócok alkalmi tákolmányokban húzzák meg magukat, főleg az asszonyok, ők árulják a maguk termelte gomolyákat, lekvárokat, mézeket. Már sajnálom, hogy nem fotóztam le, láthattad volna, hogy milyen förmedvények azok és hogy nem túlzok, ha ilyeneket írok róla.
      Mesélte egy túratársam, hogy 20-25 évvel azelőtt még alig volt ott valami, most meg elkezdtek panzió szerű építményeket is felhúzni, de sok csak a falazásig jutott, vagy amelyiken tető van, az meg úgy maradt ott, már benőtte a dudva. És szemét szemét hátán mindenütt... :(

      A 49. kép az egy aranyos patakocska ott a völgyben, csak azt a vízmosásos részt tettem fel a blogba, de mutatok egy másikat, amin jobban látszik:)
      Örülök, hogy mutathattam én is valami szépet és tetszett Neked :)

      Törlés
  8. Az jutott eszembe, hogy tulajdonképpen milyen jó, hogy van fényképezőgép és van blog az élmények megörökítésére, mert ennyi szépséget be sem lehet fogadni egyszerre. A bónusz az, hogy ezzel még nekünk is tudsz adni.
    Csodás volt ez a kirándulás Veled, a tájsebek ellenére is! És én is nagyon szeretem a lelkesedésedet <3

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nekem pontosan ilyen gondolatok járnak a fejemben, ha máshol látok olyanokat, ahová még nem jutottam el és olyan élvezettel nézegetem, hogy na! :)
      Tudod, én vagyok hálás Neked, hogy velem tartasz évek óta :)

      Törlés
  9. Valaha többször is voltam sátorozós túrán a Bihariban, de a Pádis már akkor is irtó lepukkant volt, messze elkerültük. Igazad van, inkább nézzünk másfelé! Mondjuk a Csodavárra vagy a Galbenára vagy a Szamos-bazárra, mert ezek hihetetlenül csodás, mesebeli helyek barlangokkal, víznyelőkkel, vízesésekkel, barinyájakkal, friss forrásokkal. Jó volt a képeid által visszamennem erre a környékre! :-)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Csodavárnál még nem jártunk, tervben van, de arra több idő kell. Voltunk már víznyelő felfedező túrán is, számos zsombolyt felkerestünk akkor, félelmetes mélységű némelyik.
      Ezeket a lepukkant helyeket ha nem nézzük ott a Pádis tetején, egy világszép hely, megunhatatlan látvánnyal.
      Visszatérünk még mi is:)

      Törlés

Megköszönöm, ha írsz...de tudnod kell, hogy a kommentet moderálom.

Türelmet kérek, ha nem jelenik meg belátható időn belül a megjegyzésed, mert annak oka lehet: úton/házon/magamon kívül vagyok.